Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

függnek. E területek állami adójának 69%-át a szárhegyi lakosok fizetik. A miniszter véleménye szerint a szabadbattyániak érvei hibás számításokon alapulnak, mivel a 253% pótadóval kapcsolatban csak az új berendezkedés költségeit vették figyelembe, valójában csak az átlagosan várható előirányzatokkal kell számolni, ezek pedig a szabadbattyániak által számított Összegeknek kb. 1/5-ét fogják kitenni. (Ily módon 50%-os pótadó várható, megjegyzem, hogy ez is magas.) Szabadbattyán helyzete alapvetően nem változik, hiszen az új község közigazgatásilag hozzá fog tartozni, a jegyző hetenként egyszer kiszáll Kőszárhegyre, a községházi létszám felemelése nem szükséges. A belügyminisztérium utasította Fejér vármegye közönségét, hogy — szervezési szabályrendelet hiányában — a virilisták jegyzékének összeállításáról gondoskodjon. A miniszter rendelkezése azzal végződik, hogy kifejezésre juttatja azon álláspontját, hogy Szabadbattyán nagyközség Szárhegyet valóban elhanyagolta, ezért a lakosok kérelmének helyt kellett adni és az önkormányzati jogot meg kellett adni. Érdemes értékelni a vitában elhangzott érveket. Kétségtelen, hogy a szabadbattyániak okoskodása egyoldalú, sőt önző, de tartalmaz helyes elemeket is. Ebben az időben a községi háztartások általában nem voltak rózsás helyzetben, ami Szabadbattyán nagyközségre is vonatkozik. Rámutattak a megalakuló új község várható nehézségeire is. A belügyminiszter állásfoglalása reálisabb és jó politikai érzékre vall, hiszen a kormányzat nevében a nép kívánságát teljesítette — áldozatok és kockázat nélkül. A szárhegyi lakosok túl sokat vártak az önkormányzati jogtól, nem számolva kellően azzal, hogy a jog önmagában — pénzügyi zsargonnal élve — pénzeszközök nélkül keveset ér. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a községi berendezkedés éppen a világválság mostoha éveire esett. A földmérési munkálatok és telekkönyvi különválasztás után az új község határa 1010 kat. hold lett. Az 1930-as években Kőhegyet is a községhez csatolták. A község határának a balatoni műúttól északnyugatra eső része „hegyes", délkeletre eső része sik. Az 1010 kat. holdból belsőség 488 kat. hold, külsőség 522 kat. hold.

79 1930. december 9-én megalakult Kőszárhegy politikai község. Az új község képviselő-testületében 5 virilista és 5 választott tag foglalt helyet. Virilisták voltak: Hallgató István, Pillók János, Szabó József, Czaun István, Borján Gyula. Választott tagok: id. Szentes Ferenc, Czimer Ferenc, Horgos János, Fodor István és Fodor Mihály. A megválasztott községi elöljáróság tagjai: községi bíró lett Fodor István, törvény bíró Czimer Lajos, pénztárnok Klopp Gábor, elöljáró Nánási János. (A későbbiekben 2 elöljárót választottak.) A választás során többen is kifogásolták, hogy nem szavazhatnak arra, akire akarnak. Azt a választ kapták, hogy szavazni csak a jelöltekre lehet. (A jelölést a tisztújításon jelenlevő főszolgabíró szokta megejteni.)*

0 Községházát Czimer Lajostól, csendőrpihenőt Kovács Józseftől bérelt a község. Magyar Istvántól, a hegyközség utolsó hegybírójától átvettték a hegyközségi számadásokat.

81 Sor került a községi szabályrendeletek