Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

• Az 1920-as évek szerény földbirtok-politikai intézkedései Szárhegyet is érintették és lendítettek is valamelyest a település helyzetén. Ebben az időben a balatoni műút bal oldalán gróf Batthyány Lajos birtokából a szárhegyi lakosok házhelyeket kaptak. Itt hamarosan megindultak az építkezések, a régi szegényes házacskák egy része eltűnt, helyükbe újak, kényelmesebbek kerültek.

41 Az is igaz viszont, hogy még 1935-ben is 43 beépítetlen házhely volt a községben.

42 1920-ban Batthyány Lajos polgárdi uradalmából a szárhegyi lakosok 315 kat. holdat (420 magyar hold) megvásároltak/'

3 Kéziratunk szerzője szerint borsos áron kapták a földet a szárhegyiek. Szabadbattyán határából a szárhegyiek 77 holdhoz jutottak a földbirtokrendezés során.

44 Mivel tagosításra nem került sor, a vásárolt vagy juttatott földek meglehetősen messze estek a tulajdonosok lakhelyeitől. Az agrárszegénység helyzete lényegesen nem javult, sőt, sokan közülük meglehetősen eladósodtak. (Az 1920-as évek „földreformjának" jellegzetes következménye.) A szárhegyi szegényparasztok egyik megélhetési forrása a részesmunkák vállalása volt, a szomszédos falvak uradalmaiban. Ismerünk egy ilyen aratási munkaszerződést, melyet a Magyar—Holland RT kötött szárhegyi és polgárdi lakosokkal. (A Magyar—Holland RT. az 1930-as években kb. 600 holdat bérelt a polgárdi határban.) Az ilyen munkaszerződés nem szorítkozik csupán a gabonaneműek learatására, hanem a munkavállalók kötelezték magukat a kukorica kapálására, törésére és betakarítására is. Egy-egy munkavállaló egy hold cukorrépa megművelését is elvégezte. A munkáért a learatott, illetve betakarított termés meghatározott hányadát kapták.

45 A lakosság nagy többsége a mezőgazdaságból élt ebben az időszakban is. A birtokviszonyok tekintetében a nincstelenek és a törpebirtokosok voltak többségben. A foglalkoztatottságra és a birtokmegoszlásra csak az 1941-es esztendőből rendelkezünk pontos adatokkal. 1941-ben összesen 279 kereső élt a mezőgazdaságból, egyéb foglalkozást mindössze 21 kereső űzött. A birtokmegoszlás a következő képet nyújtja: 0— 1 holdig volt összesen 20 gazdaság 1— 3 holdig 40 gazdaság 3— 5 holdig ,, 32 gazdaság 5—10 holdig „ 45 gazdaság 10—20 holdig „ 11 gazdaság 20 holdon felül 1 gazdaság összesen: 149 gazdaság''

6 Látható, hogy összesen 92 mezőgazdaságból élő önálló keresőnek legfeljebb 5 holdnyi birtoka volt. E szomorú helyzetet persze enyhíti, hogy nyilvánvalóan-ebbe a kategóriába tartoztak a szőlősgazdák is. 10 holdnál nagyobb birtokot mindössze 12 család mondhatott magáénak. A kis- és törpebirtokosok jelentékeny része elsősorban búzát, rozsot, tengerit, burgonyát és cukorrépát termesztett. A gabonafélék terméshozama 11T-^12 q lehetett holdanként, ami a korabeli viszonyok között nem mondható rossznak. A bevett terület nagysága (hektárokban, számolva)