Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

radt Sziládi Mihály szárhegyi hegymester hegyközségi számadása.

19 Egy ugyancsak ezekből az évekből fennmaradt forrás a szárhegyi szőlősgazdák anyagi gyarapodására és a szőlőtermesztésben rejlő lehetőségek alaposabb kiaknázására is utal. Ekkor ugyanis pálinkafőzőház építését fejezték be, melynek költségei a hegyközségi adókból jöttek össze. Az 1882-ben készült jegyzőkönyv szerint a szárhegyi szőlőbirtokosságnak valamilyen „központja" is volt. Említett kéziratunk szerzője szerint 1931-ig a hegybírók a következők voltak: Császár János, Makk József, D. Horváth József, Tőke János, Magyar István, László József, Fodor István. A névsort illetően egyéb forrásunk nincsen, a szerző feltehetően helyi hagyományok alapján állította össze.

20 Az 1850-ben végzett kataszteri felmérés és minőségi osztályozás vajmi keveset mond a szárhegyi szőlőkről. Ekkor készült a „Leírása a Szabadbattyán és kebelezett Somlyópuszta adóközségben létező dűlőknek és mezőknek." A 40. sz. alatt felvett Szárhegy, Szárhegy-Csíkvár, Szárhegy-Polgárdi elnevezésű dűlőkben levő szőlőkről mindössze ennyit tudhatunk meg: „E dűlőkben, vannak jobb, középszerű minőségű termő és legterméketlenebb szőllők, az I. osztály legjobb bort terem". 32. sz. alatt a Szárhegy-közép elnevezésű dűlő szerepel, itt azonban szántóföldek vannak „melyek rendesen ugaroltatnak és trágyáztatnak, 3 éves vetésforgás mellett búzával vagy rozzsal és tavaszival vettetnek be". E földek 1/10 része víznek van kitéve. A szőlőterületek nagyságát meghatározni az 1851-es áthuzigált és agyon javított telekkönyv segítségével szinte lehetetlen. Becslésem szerint ekkor 140—160 kat. holdnyi szőlő lehetett itt.

21 1869-ben Pénzes Ferenc szerint itt 1883 hold szántó, 50 hold rét, 249 hold-legelő, 840 hold szőlő és 424 hold kert volt.

22 Ezek az adatok valószínűtlenek. 1882. évi kataszteri telekkönyv adatait már pontosaknak tekinthetjük, bár összesítés itt sincs, ezért az egyes művelési ágakhoz tartozó területek nagyságát számítógép segítségével igyekeztünk meghatározni. Ekkor a Szárhegy nevű dűlőben 276 kat. hold 689 D-öl nagyságú szőlőterület volt, a szántónak minősített terület pedig 117 kat. hold 130 •-öl.

23 1884-ben 264 kat. hold 740 O-öl nagyságú szőlőterület volt Szárhegyen.

21

'

1 Ekkor már „beköszöntött" a filoxéra, Szabadbattyánra már 1881ben elrendelték a zárlatot.

25 1884-ben a szántóterület nagysága 115 kat. hold 544 O-öl-volt. A szőlőtermesztés meghatározó szerepére utal az is, hogy a legelőterület nagysága még az 1 kat. holdat sem érte el. Ilyen körülmények között a szárhegyiek állatai — számukat nem ismerjük — kizárólag istállózásra voltak utalva. A filoxéra — mint országszerte, Kőszárhegyen is — igen súlyos károkat okozott, a lakosság nagy részét más megélhetési források felé terelte. A Szabadbattyánban 1894 és 1902 között lefolytatott hivatalvizsgálatokról készült jegyzőkönyvek egyaránt arról tanúskodnak, hogy a község közigazgatási területén lévő szőlőket a „kis bogár" teljesen elpusztította. A szőlőtermesztés hanyatlására jól következtethetünk, ha a múlt századi adatokat egybevetjük az 1935-ben elvégzett kataszteri elkülönítés számadataival. Meg kell viszont jegyezni, hogy az 1935-ből származó művelési ágak szerinti.megoszlás számadata:.már az 1931-ben