Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

radt Sziládi Mihály szárhegyi hegymester hegyközségi számadása. 19 Egy ugyancsak ezekből az évekből fennmaradt forrás a szárhegyi szőlősgaz­dák anyagi gyarapodására és a szőlőtermesztésben rejlő lehetőségek ala­posabb kiaknázására is utal. Ekkor ugyanis pálinkafőzőház építését fe­jezték be, melynek költségei a hegyközségi adókból jöttek össze. Az 1882-ben készült jegyzőkönyv szerint a szárhegyi szőlőbirtokosságnak va­lamilyen „központja" is volt. Említett kéziratunk szerzője szerint 1931-ig a hegybírók a következők voltak: Császár János, Makk József, D. Hor­váth József, Tőke János, Magyar István, László József, Fodor István. A névsort illetően egyéb forrásunk nincsen, a szerző feltehetően helyi hagyományok alapján állította össze. 20 Az 1850-ben végzett kataszteri felmérés és minőségi osztályozás vaj­mi keveset mond a szárhegyi szőlőkről. Ekkor készült a „Leírása a Sza­badbattyán és kebelezett Somlyópuszta adóközségben létező dűlőknek és mezőknek." A 40. sz. alatt felvett Szárhegy, Szárhegy-Csíkvár, Szár­hegy-Polgárdi elnevezésű dűlőkben levő szőlőkről mindössze ennyit tud­hatunk meg: „E dűlőkben, vannak jobb, középszerű minőségű termő és legterméketlenebb szőllők, az I. osztály legjobb bort terem". 32. sz. alatt a Szárhegy-közép elnevezésű dűlő szerepel, itt azonban szántóföldek vannak „melyek rendesen ugaroltatnak és trágyáztatnak, 3 éves vetésforgás mellett búzával vagy rozzsal és tavaszival vettetnek be". E földek 1/10 része víznek van kitéve. A szőlőterületek nagyságát meghatározni az 1851-es áthuzigált és agyon javított telekkönyv segítségével szinte lehetetlen. Becslésem sze­rint ekkor 140—160 kat. holdnyi szőlő lehetett itt. 21 1869-ben Pénzes Ferenc szerint itt 1883 hold szántó, 50 hold rét, 249 hold-legelő, 840 hold szőlő és 424 hold kert volt. 22 Ezek az adatok valószínűtlenek. 1882. évi kataszteri telekkönyv adatait már pontosaknak tekinthet­jük, bár összesítés itt sincs, ezért az egyes művelési ágakhoz tartozó te­rületek nagyságát számítógép segítségével igyekeztünk meghatározni. Ekkor a Szárhegy nevű dűlőben 276 kat. hold 689 D-öl nagyságú szőlő­terület volt, a szántónak minősített terület pedig 117 kat. hold 130 •-öl. 23 1884-ben 264 kat. hold 740 O-öl nagyságú szőlőterület volt Szárhe­gyen. 21 ' 1 Ekkor már „beköszöntött" a filoxéra, Szabadbattyánra már 1881­ben elrendelték a zárlatot. 25 1884-ben a szántóterület nagysága 115 kat. hold 544 O-öl-volt. A szőlőtermesztés meghatározó szerepére utal az is, hogy a legelőterület nagysága még az 1 kat. holdat sem érte el. Ilyen körülmények között a szárhegyiek állatai — számukat nem ismerjük — kizárólag istálló­zásra voltak utalva. A filoxéra — mint országszerte, Kőszárhegyen is — igen súlyos ká­rokat okozott, a lakosság nagy részét más megélhetési források felé te­relte. A Szabadbattyánban 1894 és 1902 között lefolytatott hivatalvizs­gálatokról készült jegyzőkönyvek egyaránt arról tanúskodnak, hogy a község közigazgatási területén lévő szőlőket a „kis bogár" teljesen el­pusztította. A szőlőtermesztés hanyatlására jól következtethetünk, ha a múlt századi adatokat egybevetjük az 1935-ben elvégzett kataszteri el­különítés számadataival. Meg kell viszont jegyezni, hogy az 1935-ből származó művelési ágak szerinti.megoszlás számadata:.már az 1931-ben

Next

/
Thumbnails
Contents