Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Szandzsákbégek, szpáhik és janicsárok Székesfehérvárott
ben, 1564. július 23 előtt, több szpáhi javadalombirtok eladományozására tett javaslatot. Azonban még 1564. július 23-át követőleg Szekszárdra került. A veszprémi törökök 1561-ben elfoglalták Hegyesdet, és ezt a megerősített palánkot, Bajazid vajda, a veszprémi szandzsákbég hász-birtokigazgatója parancsnoksága alatt építették ki. A kis palánk megszerzésében a török szolgálatba átállt magyarok is részt vettek, erről szól levelében a „török Lőrinc pap", akit Búza Márton, nagyvázsonyi kapitány emberei nemsokára efogtak. 1561. december 13-án kelt levelében „török Lőrinc pap" leírja Bajazid vajdának, ha nem váltja ki, a magyarok Pápára viszik, és ott törökösség vádjával karóba fogják húzni. Az ügy további fejleményéről értesüléssel nem rendelkezünk, de az akkori állapotokról hiteles beszámolót nyújt.* 2 Veszprém és Zala vármegyékben rendkívül sok kisnemesi település a török—magyar végvárak harcaiban a leghamarabb néptelenedett el, mivel a Szülejmán szultán kori török adózás bizonyos ideig a közép-és kisnemesi adóztatásnál kedvezőbbnek mutatkozott. Ezért a kisnemesi falvak jobbágysága a török terület belsejébe, a jobbágy nélkül maradt kisnemes pedig a nagybirtok szolgálatába költözött. A magyar és a török oldalon egyformán a nagybirtok-szervezetbe tartozó falvak maradtak legtovább. A magyar végvárak közösen, 1562 tavaszán Hegyesd palánkot visszaostromolták és lerombolták. Valószínűleg a fellángoló harcok következtében az 1563. évben elkezdett fejadó-összeírást a törökök itt félbehagyták, és azt csupán 1566 végén tudták befejezni. Ekkor már ismét a székesfehérvári szandzsákba olvadt a veszprémi szandzsák. A szigetvári török ostrom ideje alatt a császári-királyi hadsereg nagyobb csoportosulása Győr alatt várakozott. A győri táborból egy kisebb sereg indult el, amely Tata várát visszafoglalta, majd Székesfehérvár alá vonult. Itt azonban ostromot nem kezdett, hanem elvonult, és Veszprémet rohamozta meg és azt be is vette. Ezekben a harcokban tüntették ki magukat azok a török lovasok, akiket Mo,hmud bég Fehérvárott 1565. február 18. és október 3. közötti időben Budára terjesztett fel adományra. 23 A székesfehérvári szandzsákbégek közül Mehmed bég, levelét Fehérvárott 1572. november 5-én keltezte, s abban magát „supremus locumtenens Albae", tehát „Fehérvár főhely tartó ja" címen nevezte meg. 3 ' 1 Közvetlenül hivatali utódja lehetett 1574 előtt még Kara Ali bég, akinek a vezetése alatt a szandzsák a legnagyobb területi kiterjedését érhette el. 25 A XVI. század végéről még három szandzsákbég székesfehérvári hivatali működéséről rendelkezünk adatokkal, mint Iszhak bég, aki 1585. április 3. és május 1. között több levélbeli említésben szerepel. Dzsáfár bég, róla 1590 körül, III. Murád szultán korából oszmán-török történetírók is említést tesznek. Magyar származásúnak tartják, és feltételezik, hogy Gyula 1566. évi ostroma idején lett gyermekként török rab, majd a szultánok szer áj iskolájában tanult. Az ő testvére, Gazafer aga az isztambuli szultáni udvarban tekintélyes rangú udvarmester, Kapudzsi aga lett. Rokonsága segítségével került a fehérvári hódoltság élére, s itt vitéz embernek tartották, évtizedekkel később, Pecsevi Ibrahimnak öreg fehérvári törökök mutatták meg a város határában, „Dzsáfár pasa leshelye"
