Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Erdős Ferenc: Fejér vármegye újjászervezése 1692 – 1693

nációk és rablók prédája lett. s ami a legszomorúbb, három ízben vol­tak kénytelenek falujukból elmenekülni, s amikor visszatértek, felper­zselt lakóházakat találtak. Az időközben szerzett javaikat pedig a fel-alá járó német katonák veszik el. Hasonló volt a helyzet Móron is, ahol a felszabadulás időszakában mindössze 7 család élt. 1688-ban Komárom megye tiltakozott Werlein János budai kamarai inspektor előtt a bics­kei jobbágyok megnövekedett terhei ellen: „a megállapított adókon kí­vül más terhekkel a bicskeieket ne sújtsák, mert a mindfelől jövő uta­soknak, őfelsége hadainak a nyugvása, a centruma nálunk van, ha nem kapnak segítséget, az ínséges időt nem tudják végig szenvedni". A pana­szok, az adó és egyéb rendkívüli terhek csökkenését sürgető kérelmek arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések újjáépítése, a gazdasági élet újjászervezése előtt jelentős akadályok tornyosulnak. Egyértelművé vált, hogy az elnéptelenedett falvakat újból be kell népesíteni, ezért rö­viddel a megye felszabadítása után meg is kezdődött a települések „meg­szállásának" több évtizeden át tartó, s több szakaszra osztható folyamata. Fejér vármegye újjászervezéséig felerősödött a magyar lakosság visszatérése a királyi Magyarország területéről, 1690-ben pedig a délszláv népesség újabb hulláma érte el a megyét. Cernovics Arzén ipeki patri­archa vezetésével 1696-ig kettőszáznál is több család telepedett meg. De a megye felszabadítása utáni esztendők nemcsak a délszláv lakosság, hanem a német telepesek befogadásának kezdeti időszaka is. Az első né­met telepesek a csókakői uradalomba, Mórra, a Hochburg birtokok köz­pontiába érkeztek. Hochburg János ahhoz a vállalkozói réteghez tarto­zott, amelynek tagjai anyagilag is támogatták a törökellenes küzdelmet, s hadiszállítóként jelentős vagyonra tettek szert. A Hochburg család­nak birodalmi nemességet és birtokot szerző tagja 60 ezer rajnai forin­tért megvásárolta a kamarai birtokká lett csókakői uradalmat. Hochburg Jánost a győri káptalan 1691. október 21-én Móron birtokba iktatta. Az új földesúr haladéktalanul hozzálátott az uradalomhoz tartozó falvak be­népesítéséhez, nemcsak németeket telepítettek Mórra, hanem a lakosság lelki gondozására kapucinus atyákat is. Ilyen előzmények után 1692. július 10-én tartották Székesfehérvá­ron az újjászervezendő Fejér megye első, a főispánt beiktató nemesi közgyűlését, amelyen megjelent a nyitrai püspök és Nyitra vármegye fő­ispánja Jaklin Balázs, Gönczi Celesztin páter a pannonhalmi apát kül­dötte, a jezsuiták fehérvári házfőnöke Rákinger Zakariás, Müller Fe­renc páter a fehérvári prépostság képviseletében, Székely László a rév­komáromi jezsuita rendház főnökének megbízottja. (A rév­komáromi jezsuiták rendháza a XVII. század első felétől birtokolta Etyek, Vál, Sóskút, Veréb, Sukoró, Pákozd és Gyúró falvakat.) A világi földesurak közül részt vettek a főispán beiktatásán Zichy Imre és ifjabb Zichy István (A Zichy család a palotai uradalomhoz tartozó Fejér me­gyei települések birtokosa volt — Inota, Seregélyes, Szentmihály, Tác, Soponya, Adony, Kálóz). Megjelent a közgyűlésen Szegedi Bálint, a pa­lotai helyőrség kapitánya, Miskey Imre, a győri lovasság parancsnoka, Mérey Zsigmond, Nyitra megye esküdtje, Nagy György, Batthyány Ádám grófnak, Németújvár örökös urának lovassági parancsnoka (Batthyány Ádám a Polgárdi és Bicske központú uradalmak birtokosa, 5 FMTÉ 19. 65

Next

/
Thumbnails
Contents