Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Kállay István: A kormányzat megszervezése Fehérvárott a török kiűzése után 1688 – 1703

Kállay István: A KORMÁNYZAT MEGSZERVEZÉSE FEHÉRVÁROTT A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN 1688—1703 Székesfehérvár visszavételekor a nyugati követek azt jelentették, hogy „Magyarország régi fővárosa szabadult fel". 1688-ban, két évvel Buda visszavétele után, nem lehetett tudni, hogy melyik városból lesz főváros: potenciálisan Fehérvár is az lehetett volna. Bél Mátyás Székesfehérvárt Frankfurttal, Reimssel, Londonnal, Upsalával, Hágával, Krakkóval és Prágával, mint egykori koronázó városokkal egy szinten említi. A felszabadulás után azonnal elkezdődött a világi és az egyházi igazgatás megszervezése. Ez az első hónapokban katonai jellegű, a városparancsnok báró Areyzaga János ezredes. Mivel Fehérvár ettől az időtől kezdve mindig katonai központ volt, a katonai parancsnokok igyekeztek befolyásukat a polgári igazgatásra is kiterjeszteni. A visszafoglalt területek és az ott fekvő egykori szabad királyi városok: Esztergom, Buda, Pest, Székesfehérvár és Szeged új szerzeménynek minősültek, közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá kerültek. A bécsi kamara a felügyeletet a budai kamarai adminisztráció útján gyakorolta, ez volt Fehérvár felsőbb hatósága. Az adminisztráció minden ügybe beleszólt, még a városi bíróság által hozott ítéletekbe is. Ez természetesen nem tetszett a városnak: függetlenségre törekedett. A Rákóczi-szabadságharc egyik eredményeként a budai kamarai adminisztráció 1709-ben szűnt meg.

1 Fehérvárott a 15. század óta harmincadhivatal működött. 1543-tól, a város elfoglalása után, a török alatt is folyamatosan szedtek vámot. Az 1688. évi felszabadulás után a harmincadhivatal azonnal munkához látott. Vánossi Lőrinc harmincados kinevezése ugyan csak 1689. június 1jén kelt, de biztos, hogy ezt megelőzőleg is működött. Feladata a harmincadvám behajtása mellett elsősorban a mezőgazdasági termelés szervezése volt. Ebben segítette Hochburg János hadellátási-élelmezési biztos. A városban katonai gabonaraktár létesült és fenn is maradt. Ugyancsak a katonaságot szolgálta a fegyvertár.

2 Különleges helyet foglalt el a város gazdaságában a salétromfőzés. A város határában ugyanis már a letelepüléstől kezdve salétromos volt a föld, sőt ki is fehéredett. Bél Mátyás éppen ezért a Fehérvár elnevezést a fehér földtől származtatja. A török után a salétromfőzés a korábbi török fürdőben kezdődött meg. Az első ismert salétromfőző Schindelauer