Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

JEGYZETEK 1 Siklósi Gyula: A székesfehérvári városfalak 1688-ban. Agria, Eger, várható megjelenés 1988. 2 Dr. Lászlófalvi Velics Antal (ford.): Magyarországi török defterek I., Bp. 1836; II. Bp. 1890. 3 Fitz Jenő: Török erődítések Fejér megyében I. Székesfehérvár IKM Közleményei B. 7. Székesfehérvár 1956. 6. Velics 251—252 alapján 4 Velics i. m. 5 Velics i. rri. 53., Gökbilkin, Tayyib: Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása és a magyarországi török fennhatóság korának kérdéséről. Über die Frage der türkischen Oberhoheit in Ungarn und die Eroberung von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) irh Jahre 1543. Székesfehérvár évszázadai 3. Székesfehérvár 1977. 37—40. 39. Benda. Kálmán—Nehring, Kari: Székesfehérvár 1602-es török ostromának naplója. Fejér megyei Történeti Évkönyv 12, Székesfehérvár, 1978. 269—284. 271 és 282. 6 Siklósi Gyula: A középkori Székesfehérvár. A legutóbbi tíz év ásatási eredményei. Bp. 1987 26. 7 Siklósi 1988 i. m, 8 i. m. 9 Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája. Die Spátmittelalterliche Topographie von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). Székesfehérvár Évszázadai 2. Székesfehérvár, 1972 199—214. 1,0. Gerő Győző: Is tolni Beograd építészeti emlékei. Die Baudenkmaler von Istolnj Beograd (Székesfehérvár). Székesfehérvár Évszázadai 3. Székesfehérvár, 1977. 105— 126. 122. Gévay A.: A budai basák. Bécs 1841. 29. alapján, ifj. Fehér Géza: Pierres commémoratives a inscriptions turques en provenance de Hongrie. Fólia Archaeologica 10. 1958. 173—178. 173—175. 11 Jenéi Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban. Die Umschliessung und die Zurückeroberung der Stadt Stuhlweissenburg im Jahre 1688. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. Székesfehérvár, 1971. 7—22. 8. 12 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. Bp. 1904. II., Székesfehérvár; 39—50. 13 Gerő i.m. 122., Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Ford.: Prokopp Gyula; Fejér megyei Történeti Évkönyv 11. Székesfehérvár, 1977. 83—118. 106., Benda—Nehring i. m. 276. Jenéi i. m. 8.

a Velics i. m. I. 339—458. 14 Evlia i. m. 15 Velics i. m. II. 49—74., Benda—Nehring i. m. 271—273., Siklósi Gyula: Angaben zur mittelalterlichen Topographie von Székesfehérvár aufgrund der Grundrisse und Karten über die Stadt. Acta Archeologica. Várható megjelenés: 1989. — a térképek feliratai alapján 16 Jenéi i. m. 11., Somkuti Éva: Székesfehérvár harmadik városkapujának történetéhez. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. Székesfehérvár, 1971. 169—170. 170., Benda - Nehring i. m. 271., Siklósi 1989 i. m., Velics i. m. I. 71—74 és II. 223—267. 17 Velics i. m. II. 47. 18. Velics L m. II. 47, 266. 19 Gerő i. m. 108. 20 Velics i. m. II. 267. 21 Vass Előd: Székesfehérvár (Isztolni Belgrád) XVI. századi török forrásai — Les sources turques du XVI. siecle de la ville de Székesfehérvár (Isztolni Belgrád) Fejér megyei Történeti Évkönyv 7.. Székesfehérvár, 1973, 275—298. 293 22 Velics i. m. II. 266. 23 Gerő i. m. 21. 24 Benda—Nehring i. m. 275—277 25 Velics i. m. II. 51—52. 26 Velics, i. m. II. 46., 223 j 27 Velics i. m. II. 53. 28 Velics i. m. II. 25, 46, 74, 265. 29 Velics i. m. II. 22.' • 30 Gerő i. m. 123. 31 Jenéi Károly: Iratok Fejér megye török hódoltság kori történetéhez. Schriften zur Geschichte des Komitats Fejér wáhrend der Türkenherrschaft. Fejér megyei Történeti Évkönyv 6. Székesfehérvár, 1972. 171—210. 206.