Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

A katonai létesítmények mellett több polgári építményt, házat és középületet neveznek meg a defterek. Kis prépost egykori házát (1544) a Csiszár utca és a Szent Péter utca városrészben árverezték el 1546-ban.

2

'

1 A város árucsarnokának 1545—1558)

20 a Búza piac 1546)

2

' a piactér, vagy a vásártér (1544, 1545, 1547, 1548, 1558, 1560)

38 említése élénk kereskedelemről árulkodik. Fehérvár török börtönét 1544-ben már említik.

20 Valószínűleg e helyett egy egykori templom helyén építette Ibrahim Pecsevi az újabb börtönt 1632—35 között.

50 Feltehetően ezt a börtönt említették 1679-ben egy levélben, melyet innen írt 70 magyar rab.

31 A defterekben találunk még császári magtárat (1543—45),

3;i élelmiszerraktárát (1602),

3i több mészárszéket (1558),

34 1546-ban Achmed Cselebi kádi birtokába került a Csiszár utca városrészben elterülő „Pellengér"-föld, mely ekkor üres telek.

15 A császári raktárát, ahová zsindelyt és deszkákat szállítottak, 1545-ben és 1560-ban említették.

3

" Sörháza (Bozakháne), 1545-ben, 1558-ban és 1560-ban tűnik fel a defterekben.

37 Ezen kívül a Piactéren egy nagy „vendéglőszerű" épületet (1544),

38 Dósa Imre Három császár féle házát (1544),

3

'

1 és Isztolni Belgrád török vigadóját (1545, 1588, 1560) említik.'

0 Evlia Cselebi a Budai kapu tornyában az emeleten látott egy fából épült kioszkot, ahol öreg emberek szórakoztak és csevegtek/'

1 A városban és környékén több — valószínűleg középkori eredetű — malom működött. 1574—95 között Ahmed bég, Mohamed bég és Hasszán Boszna malmát említik/'

2 Mivel Hasszán malma valószínűleg a Sziget pusztán állott, elképzelhető, hogy azonosnak tekinthetjük a johanniták középkori malmával. Az 1548-ban említett városi malomról közelebbit nem tudunk.'

3 Török időkben nagy valószínűséggel működött, elképzelhető azonban, hogy középkori alapokon nyugszik a Fürdő sor és a Fürdő utca sarkán álló később újjáépült malom, mely az 1691-es német alaprajz szerint még ekkor is működött. A defterek tanúbizonysága szerint több mesterség képviselője tevékenykedett Fehérváron. Ezek között voltak törökök, rácok és magyarok/'

4 Az adózók között találhatunk asztalost, cukrászt, esztergályost, erszénygyártót, fűszerest, festőt, festékárust, fogadóst, fazekast, késest, kovácsot, kardgyártót, kereskedőt, lakatost, mészárost, molnárt, nyergesmestert, ötvöst, prémest, posztóst, rézöntőt, rézművest, szakácsot, szabót, sörháztulajdonost, sebészt, fürdőst, szűcsöt, szíjgyártót, takácsot, tanítót, vargát, zöldségest, sőt egy jövendőmondót is. Az említett mesterségek egy része 2. Székesfehérvár belvárosának török emlékei. Felvétel, rajz: Egyed Endre 1. Güzeldzse Rüsztem pasa fürdő 2. török fürdő 3—4. feltételezett török fürdő 5. Hegyes dzsámi 6. Véli bej-dzsámi 7. Meliász-dzsámi 8. Karakas pasa-dzsámi 9. Régi dzsámi 10. Szulejmán szultán-dzsámi 11. feltételezett dzsámi, az 1687-ben ábrázolt minaret mellett 12. nagy dzsámi 13. feltételezett dzsámi 14. kút 15. fegyver- és lőszerraktár 16. Király-bástya 17. Uláma pasa-bástya 18. Karakas pasa- (Monostor) bástya 19. Tirjáki Haszán pasa-bástya 20. Batal-kapu 21. Batal-bástya 22. török temető 23. török mausoleum 24. medresze 25. jégverem