Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

kamarás, alelnök, Aichpichl Károly, Füllius Migli kamarai tanácsosok Fehérváron jártak és a város helyzetének stabilizálására hoztak intézkedéseket; szeptember 15. A városbíró szablyát és nádpálcát viselhetett; — Knittelhoffer Mátyás és Hannolt János szenátorokat az újraszerzeményezési bizottság rossz magatartásuk miatt megintette; — Az újraszerzeményezési bizottság Székesfehérvár város rendtartását kiadta. A rendtartás 28 pontból áll, és a gazdasági, társadalmi viszonyok konszolidációját volt hivatva szolgálni; október 14. A belvárosban vízhiány volt. A budai kapu előtti kút vize 1688-ban elszennyeződött — bár a városban maradt törökök elmondták, hogy ezt a kutat ők évente tisztították; november 3. Engedélyezik Székesfehérváron egy gabonaraktár, malom, téglaégető felépítését, s elrendelik, hogy az ivóvizet a Gajdból csöveken keresztül a városba vezessék. 1690. tavasza: Székesfehérváron kincstári építkezések indultak, de megkezdték a polgárházak építését is; — Csókakővárból a hadifelszerelést elszállították. Ezzel megszűnt a vár erődítmény jellege. 1693. február 26. I. Lipót császár bizonyságlevele Székesfehérvár kiváltságairól: A város polgárai a császár elé járultak, s neki a város régi kiváltságait tartalmazó okleveleket, illetve azok másolatait bemutatták. Egyik oklevél 1485-ben kelt, amely a városi boreladásáról szólt. A másik 1541-ben keletkezett, (ill. ennek tartalmi kivonata) melyet Ferdinánd adott a városnak, és Veréb, Tabajd, Velence, Vál birtokóknak a város részére történő adományozását tartalmazta. Tudjuk, hogy ezek a falvak a török hódoltság bekövetkezte miatt gyakorlatilag nem kerültek Székesfehérvár birtokába. A harmadik oklevél ugyancsak 1541-ben kelt, melyben Ferdinánd megerősítette Székesfehérvár addig elveszett valamennyi kiváltságát. Ezt az uralkodó annak elismeréséül tette, hogy a város hűséget fogadott a Habsburgoknak. A negyedik bemutatott oklevél pedig Csór, Kúti, Gyón és Isztimér falvak megváltásáról szólt, melyet a Podmaniczkyak hűtlensége folytán hagyott Ferdinánd a városnak. Összeállította: Farkas Gábor