Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

augusztus 14. Biánál a török felmentő sereget a keresztény szövetséges sereg szétverte; Budai ostrom alatt — Bottyán János ezredes katonái Bicske falu állatait elhajtották; — Elpusztult Érd, Berki; szeptember 2. Budát visszafoglalták a szövetségesek; — A nagyvezér 3 basát 2 ezer emberrel Székesfehérvárba küldött: szeptember 2. utáni napok A török felmentő sereg Székesfehérvár alá érkezett, itt letáborozott, de néhány nap múlva Eszék felé vonult; szeptember 28. Simontornyát Badeni Lajos visszafogalta: december eleje A budai német őrség felderítői elportyáztak Fehérvár alá: december Egy bosnyák szerzetes szerint a Fehérvári basa budai török vezérnek tekinti magát; • — 1686-ban Érdy András és fia, Érdy János a Barkó család leányági unokái Felcsútról 7 évi török rabságba kerültek. —- Romadany nevű török töltötte be a fehérvári olajbég tisztséget; — 1686 szeptemberében a Buda környéki falvak — köztük Diósd, rácul ; Arasch — is felszabadultak a török uralom alól. 1687. május 22. . • ! Közli a bécsi haditanács a magyar udvari kancelláriával, hogy Lipót császár elrendelte Székesfehérvár blokád alá helyezését. A blokádot a győri főparancsnokság csapatai hajtották végre; június 9—10. A császári sereg Érd, Ercsi útvonalon haladt. 11-én Ercsiben pihent a sereg; június 10—11. -: Ercsiben táborozott Lotharingiai Ferenc hadvezér serege; június 12—14. A keresztény tábor Adonyban időzött; június 12. Ercsiből Adonyig menetelt a császári sereg. Egy hadinapló szerint a terep Ercsitől Adonyig sík. Ahol a kis szigetek véget érnek, az úton 15 lépés széles folyó halad át. Ezen a gyalogság nem tudott átgázolni, ezért a palánk felé kitért a menetoszlop; június 14. ••• A császári sereg Adonytól Fenteiéig vonult. A leírás szerint a követ.>c kezőképpen: Adony után mocsaras terep következett, itt a gyalog-