Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

szeptember. Érsekújvárról jelentették, hogy a huszárok a töröktől 4 ezer szarvasmarhát elvettek, melyeket lábon Székesfehérvár alá, a táborba küldenek ; szeptember 6. Mátyás főherceg Fehérvár ellen csapatokat küld Kanizsa alól. A csapat szeptember 6-án megérkezett. Ugyanekkor jött Russzwurm is Esztergomból. A várost bekerítették a császári csapatok; szeptember 10. Fehérvár alól Hofkirchen ezredest Csókakővár alá küldték, hogy az erősséget foglalja el. Amint a keresztények hét ágyúja működni kezdett, az őrség megadta magát. Az adatok szerint az őrség 20 fős volt, de a várban további 150 török is lakott. A vár feladása után az aga a keresztények engedélyével Simontornya felé vezette népét; szeptember 11. Egy elfogott dervis szerint a székesfehérvári török nincs felkészülve arra, hogy az ostromot elhárítsa. A várban tartózkodnak török aszszonyok és gyermekek is; szeptember eleje. A fehérvári bég kb. 800 vagy 1000 katonával rendelkezett és 30 ágyúval; szeptember 12. Székesfehérvárt a császári tüzérség lőtte. A mocsarak átszelésére a gyalogság részére 50 ezer rőzseköteget hoztak; — Russzwurm a mocsáron át tervezte a Sziget külváros megtámadását. A környékbeli parasztok azonban állították, hogy az ingovány fél mérföld széles, és azon átgázolni lehetetlen; szeptember 14-ig. Székesfehérvár külvárosait a keresztény csapatok elfoglalták: mégpedig: a Szigetet Russzwurm, a Mocsárvárost (Vízivárost) Hofkirchen, a Rácvárost a török elhagyta, de benyomultak a déli és az északi városrészekbe is a keresztény csapatok; — (Russzwurm 1000 emberével megrohanta a Sziget elővárost, és elfoglalta. A mocsár-átkelőket a magyar lakosság mutatta meg a parancsnoknak) ; — A támadók a külvárosok felé vonultak. Az idevezető hidak azonban az ágyúk súlya alatt leszakadtak; — A császári csapatok a Sziget elfoglalásával egyidőben megrohanták és megszállták az Ingoványt és a Rácvárost is. Mindkét külvárost vizesárok és palánk védte; szeptember 17. Az ostrom során a Bazilika épülete eléggé megrongálódott, de leégtek a lakóházak, a minaretek is. A várost a török gyújtotta fel; — A török nem adta fel Székesfehérvárt, ezért birtokbavételéért öl-