Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Felcsútnak vásártartási joga volt; — Diósd török földesura: Husszein tímárbirtokos, a török udvar csausza; — Érden működött a Hamza bég szeráj (fogadó), a Duna-szigeten több ezer fából álló gyümölcsöskert és egy halastó volt. A szántóföldeken búzát, kétszeres gabonát, kendert, lent termeltek, a források fejlett állattenyésztésről tanúskodnak; — Adonyba megérkezett az első rác telepes csoport. 1581. decemberben Szered falu lakói elhagyták otthonukat és Polgáraiban telepedtek le. A falut 18 családnak a török zaklatása miatt kellett elhagynia. A szerediek nemesi kúriákban éltek. 1582. június 23. Fehérvár mellett, a pákozdi tónál a török táborba szállt, sok kocsival rendelkeznek. Minden kocsin egy-egy janicsár van. Céljuk, hogy a Rábán túli falvakat kirabolják. — 1582-ből olyan adataink vannak, melyek szerint Móron jelentős a bortermelés. 1588. — Az 1588. évi Pilis megyei összeírás a megye határát Százhalom, Martonvásár, Veréb, Alsócsút, Tokod, Bajna vonalában állapította meg. (V. ö. Fejér megye ekkor nem működött.) Ettől az összeírástól számították az Érd környéki falvakat Pilis megyéhez. 1589. Páljfy István Baracskára királyi védlevelet kapott. Nevezett ugyanis a birtokon idegeneket talált; — Az alcsúti nemesek arról panaszkodnak, hogy Paksi György, tatai várkapitány nemesi jogállásuk ellenére paraszti szolgáltatásra kötelezte őket; július. Magyar végváriak Fehérvár alá vonultak. Három falu nem jelentette a hajdúk vonulását a töröknek, így meglepték a törököket és sokat levágtak közülük. Ezért a fehérvári bég a 3 községből 3 embert karóba húzatott. Bosszúból a fehérvári török tisztekből a magyar végváriak (akiket elfogtak) ugyancsak 3 főt nyársba húztak; augusztus 21. Ernő főherceg Acsa, Alcsút, Kajászószentpéter kisnemesi lakóit mentesítette a tatai vár paraszti munkái alól.