Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Enying falut és az erődöt a török felégette. 1564—1753 között Bőgöd falut jobbágyok lakják, akik adót fizetnek a palotai várhoz. 1565. október. A székesfehérvári városbíró titkon megállapodott a győri császári parancsnokkal (Sálra), hogy Székesfehérvárt átadja neki. A győri csapatok a reggeli kapunyitáskor özönlöttek volna be a fehérvári várba. A csapatok felvonultak, de Bécs visszaparancsolta őket; — 1565-ben Fejér Lőrinc, Székesfehérvár bírája Thury Györgyhöz, Palota kapitányához is küldött két polgárt, akikkel azt izente, hogy a székesfehérvári törökök 300 főt számlálnak, viszont a magyar lakosságból 1000 fő van jelen, így utóbbiak a törökkel elbánnak, ha a király hadat küld Fehérvár alá, a polgárok a várost átadják; — A város átadásának terve a török tudomására jutott. A bíró ugyan elmenekült Palotára, de a török 40 polgárt karóba húzatott; — Székesfehérvári várban 50 ágyú, 10 ezer ágyúgolyó, 400 mázsa lőpor volt. 1566. — Három külvárosról szólnak a török források: a) Besli város, amely a Batal kapu előtt fekszik (Budai külváros); b) Sziget, amely ekkor puszta, és a Sziget- vagy Battyán kapu előtt volt; c) Hosszú város (Üzün város): — Török építkezésekkatonai erődök, 4 dzsámi (templom), 6 mecset (kápolna), 3 korániskola, 11 derviskolostor; — Mohamedán papok Székesfehérváron: 1 nagyimát mondó hatib, 2 előimádkozó imám, 5 imára hívó müezzin, 1 gyülekezeti vezető, 4 előolvasó, 4 templomgondnok, 4 templomvilágosító, 1 felsőbb iskolai tanár, 1 írásmester; — Vár vagy belső városban volt a Batal kapu negyed, Karakas pasa negyed és a Palotai negyed; — Kara Ali bég 1566—1574 között Fehérvár szandzsákbégje; — Szigetvár török ostroma idején a török egy seregtestet irányított Fehérvár alá. A császáriak ekkor Győrnél gyülekeztek.