Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

február 22. Vál és Tabajd lakói az ellenségeskedések elől Székesfehérvárra, a török oltalmához menekülnek; június 1. Veszprém török kézre került. A budai és a székesfehérvári csapatok foglalták el. Megszervezték a veszprémi szandzsákságot, amely 1566-ig állt fenn. 1554. Bot faluban adózó népességet nem talált a török összeíró. 1555. augusztus 31. A fehérvári török Palota alatt lest vetett. Voltak köztük lovasok és gyalogok is. 1556. március 20. Győri portyázok jártak Fehérvár alatt, azzal a céllal, hogy a török vonulási szándékát kipuhatolják vagy megfigyeljék; április 22. Fehérvári kém jelenti, hogy Ali székesfehérvári basa Győr ellen készülődik ; ez év tavaszán. Salm Eckhard visszavette Csókakővárt. A környék lakói elmenekültek. Mór lakossága 1568-ban tért vissza; május 29. Fehérvárról a török ágyúkat vitt Szigetvárra. Ali pasa Szigetvár után Palota ostromára készült. Szigetvárt Horváth Márk megvédte; július 17. A győriek sikeres portyázást vittek végbe Fehérvár alatt; augusztus elején. Győri végvári portyázok megrohanták a váli török palánkot és a falut . felgyújtották; — Csókakővár újra a töröké. Az őrség létszáma 32 fő. 1556. évi 18. decrétum 7. cikkelyében a rendek a székesfehérvári prépostság javait Sümeg és Kiskomárom püspöki várak ellátásához rendelték. Kiskomárom (Zala megyében) várát kell elsősorban erősíteni, mivel Sümeg vára jóval erősebb; augusztus 21. I. Ferdinánd király Nádasdy Tamásnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának a birtokjogát a csókakővári uradalomra levéllel elismerte. 1559. — A palotai katonák megszerezték maguknak Alap helységet, és ezután innen adót követelnek. A palotaiak kötelezték magukat, hogy a lakosokat megvédik a haramiáktól; 14* 211