Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

Káptalan-utca negyed, Zsidó utca negyed, Csiszár utca negyed, Szent Péter utca negyed, Sziget negyed, Szent Király utca negyed, Kis utca negyed, Ingovány negyed, Besli vagy Búzapiac negyed; — Eddig 78 házat vásároltak meg a városban, a vásárlók többsége janicsár vagy más katonai alakulatban szolgáló tiszt, ill. mohamedán pap. A házvásárlók között magyarok nincsenek. A házakat a török kincstár adta el; — A Szent Király utca negyedben lévő Szent Király templomot egy török fürdős megvásárolta; — a fehérvári boltok birtokosai: 2 a török várkapitányé, 1 a helyettes várkapitányé, 37 a janicsároké, 33 a mohamedánoké, 17 a magyaroké, 6 a tüzéreké, 2 a zsidóké, 1 a szerbeké, 1 egyházi alapítvány; — 29 régi és 72 új bolt volt a városban. Műhelyek: 5 szakács, 4 mészáros, 6 borbély, 2 kovács, 3 szabó, 2 cukrász, 1 sebészorvos, 1 zöldséges, 2 sörivó, 1 festékes, 2 matracos, 1 árverező ; ez év telén. Ahmed székesfehérvári szandzsákbég Ozora ellen indult, de támadása sikertelen volt. 1545. január 28. A székesfehérvári szandzsákbég Dervis lett, aki korábban szegedi szandzsákbég volt. Ahmed leváltása Ozora elleni sikertelen ostrommal hozható összefüggésbe; ez év nyarán. Simontornya, Ozora, Tamási, Döbrököz, Görösgál várak török kézre kerültek. Tolna megye északkeleti területeit a székesfehérvári szandzsákhoz csatolták. Az 1545—1546. évi török összeírást a székesfehérvári szandzsákról Halil bég készítette el, de az összeírás nem maradt fenn; — János Zsigmond a királyi jogokat Érden, Berkiben, Diósdon, Tárnokon, Jenőben, Tétényben Sárkány Ambrusnak adja; '— Érd nevét a török Hamzsabég-re változtatta. Érden palánk épült; 14 FMTÉ 19. 209