Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

—' Fehérvár ostromát a török megkezdte, építik a rohamárkokat, a falakat ágyúzták, aknákat telepítenek.; augusztus 29. A külváros egyik bástyáját elfoglalta a török. Sok keresztényt levágtak. Ez volt az első sikere a töröknek Fehérvár ellen; augusztus 31. Virradóra szökött katona jelent meg a töröknél, és jelentette, hogy Székesfehérvárban 5 ezer német, magyar katona van. Ezek közül 2 ezer eddig elesett, vagy megsebesült. Az elmúlt pénteki napon a várban katonai lázadás volt, a katonák el akarták hagyni a várat, de a németek leverték a lázadást. A lázadást 3 tiszt vezette, de ezek közül kettőt a latinok megöltek; szeptember 1. — A török a mocsárban utakat készített. A falakat aláaknázták. A roham előkészületei voltak ezek; — Hosrev pasa hadosztálya benyomult a külvárosba: a templomokban és a magánházakban kézitusa zajlott le. Itt 4 ezer keresztényt (katona és polgári lakost) gyilkoltak le a törökök. A másik két külváros lakói ekkor a mocsárba menekültek; szeptember 2. A török bevette az egyik külvárost, melyet Besluvárosnak (azaz ötösvárosnak) neveztek. Ez. a Budai külváros volt; — Varkocs György az előváros védelme során elesett, a védők szabad elvonulást kértek, és a várost átadták a töröknek; — A mocsarakban nem volt búvóhely, a török azt szem előtt tartotta, így oda menekülni a várból sem lehetett. A harcokban a latinok és a németek elestek, a magyarok pedig meghódoltak a szultánnak; szeptember 4. Reggel a pasák a vár elé, a kapuhoz mentek. Ott a pasák elé vezették a meghódoltakat, akik felhatalmazó cédulát kaptak. Köztük volt Orbán Tamás városbíró is. Öt később kivégezték, mert János királytól Ferdinánd királyhoz pártolt a várossal együtt; — Első fehérvári szandzsákbég, Ahmed lett, aki a budai pasa testvére. A török a megrongált várat kijavította. A polgári lakosságot a külvárosokba letelepítették. Egy templomot dzsámivá alakítottak át. A várban 5 ezer fő török őrséget helyeztek el; szeptember 5. E napon megkezdte működését Székesfehérváron a török vám- és pénzügyigazgatás; — A janicsárok túlnyomó része bosnyák, szerb, albán és boigár nemzetiségű. Vannak még: gyalogosok, aknások, fegyverkovácsok, ácsok, zenészek, tüzérek, nehézlovasok, szerb martalócok; — Székesfehérvári várkapitány Húszéin, helyettese: Musztafa. A várkapitányi irodát Piri jegyző vezette. — Kialakították a székesfehérvári szandzsák területét, de a budai szandzsák is kiterjedt Pilis és Fejér megye keleti vidékére. A budai szandzsákba tartozó Fejér megyei falvak: Ágszentpéter, Alap (Pedör, Káp-