Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

más, Paxy András, Ozoray István, Székesfehérvári Péter, Keszi Lukács, Szokoli János, Olaszfalvi Bálint, Pátkay Tamás, Fehérvári János, Tharéi Bálint; június 11. István pap, a székesfehérvári Szent Mihály utcában lakott. 1536. február 26. Csethy Ferenc székesfehérvári kanonok volt; május 6. Bölcskei Gergely, Attyai Antal keresztes vitézek; szeptember 13. Bakyth Pál Habsburg-párti főúr a Kanizsaiaktól elfoglalta Csókakővárt; szeptember 13. Zobokaföldje falu határát a csurgói jobbágyok a székesfehérvári keresztes vitézektől bérelték. Az évi bér 1536-tól: 24 székesfehérvári mérő gabona és 120 fej káposzta. A bért augusztus l-jén és november 30-án tartoztak kifizetni; — 1536-ban a főurak egymás elleni küzdelme során Kustyán falu elpusztult. Enyingeti a Török család a földesúr, Palotán a Podmaniczkyakat találjuk; szeptember 30. Zápolya János király Török Bálint mostohatestvéreinek: Sulyok Balázsnak, Sulyok Györgynek és Sulyok Istvánnak a dunántúli kunok területéből 200 jobbágytelket ígért, ha Ferdinándtól elpártolnak. 1537; április 18. . Szaniszló, székesfehérvári prépost, királyi helytartó. Esztergálos Péter székesfehérvári Szűz Mária egyház kanonokja volt; május 20. , • A hantosszéki kun szállásokat: — Előszállást, Karácsonyszállást, Üjszállást, Jakabszállást, Sárosdot, Perkátát, Kajtort — a Sulyok fivéreknek adományozta Zápolya János; szeptember 9. :

' •"•"•'"•*'' Jenői Benethe János, Fejér vármegye alispánja; december 7. A várfalakon kívüli Szent Miklós egyház kanonokjai: Pécsi Mihály és Fa Benedek; A városfalakon belüli Szent Péter egyház plébánosa, Láncsóki Bernát; — Esztergályos Péter kanonok, a székesfehérvári keresztes konvent pecsétjéről hamis másolatot készített. A kanonok — félve a büntetéstől — elmenekült Székesfehérvárról.