Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KRÖNIKÁJA SZÉKESFEHÉRVÁRON ÉS FEJÉR MEGYÉBEN (1526) 1543—1688 (1690) 1. A mohácsi vésztől a város elestéig 1526—1543. 1526. szeptember eleje. A portyázó török lovasság elérte Székesfehérvárt, de felszerelés hiányában a vár falait nem ostromolhatta meg. Amikor Frangepán Kristóf horvátországi földesúr 500 katonájával megjelent Fehérvár alatt, a török lovasság eltakarodott a vár alól; szeptember 15. Pilis vármegye nemessége és a köznép egy része a pilismaróti szekértáborban (kb. 25 ezer fő) a török áldozatául esett; november 5—10. Zápolya megjelent a székesfehérvári országyülésen. A főrendek a prépost házában, a köznemesség a falakon kívül, a mezőn tanácskozott. Zápolyát 11-én királlyá koronázták; november 9. Székesfehérváron a Boldogasszony Bazilikában eltemették II. Lajos királyt. 1527. november 3. I. Ferdinándot a Boldogasszony Bazilikában magyar királlyá koronázták. Ez az utolsó királykoronázás Székesfehérváron; november 25. Gallyon Máté fehérvári polgár házát, szőlőjét hűtlenség vádja miatt elkobozták. Nevezett Zápolya-párti volt. 1528. március 3. A keresztes konvent Ferdinánd pártjára állt. A király felmentette a keresztesek jobbágyait az országos adók fizetése alól. A keresztes parancsnok, Velikei Márk;