Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

FEJÉR MEGYEI TÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 19 Fejér vármegye címeréről Fejér vármegye 1694. október 10-én kapta címeres pecsétjét I. Lipót császártól. A magyarországi vármegyékben a címeres pecsét használata a 16. század közepe óta általános volt, de a török hódoltság alatt lévő egykori vármegyék, - köztük Fejér is - nem működtek. így a török kiűzését követően gondoskodott az uralkodó arról, hogy a felszabadított vármegyék és szabad királyi városok hatalmi jelvényeiket működésük megkezdését követő években visszanyerjék. Egyébként még 1550-ben intézkedett I. Ferdinánd az országgyűlésen, hogy a vármegyéknek pecsétjük legyen, és a kiadandó leveleket a vármegye nevében hiteles pecséttel ellássák. Fejér vármegyét régi jogaiba visszahelyező 1694. évi oklevél nem szól arról, hogy Fejér vármegye korábban rendelkezett volna címerrel és saját pecséttel, holott az általános gyakorlat az volt, hogy ezek újraadományozása esetén megemlítést nyert az a tény, hogy a kérdéses hatóság régi címer- és pecséthasználattal bírt, melyet régi, dicső királyok adományoztak neki. 1837-ben V. Ferdinánd király Fejér vármegye pecsétjét magyar köriratúra megváltoztatta. (Sigillum Comitatus Albensis helyett: Fejér vármegye pötsétje.) Ebben az újonnan kiadott királyi diplomában sem nyert említést az ősi címer, így ma már bátran állítjuk, hogy ilyen nem is volt. Egyébként a Lipót császárféle diploma 1857-ben, az abszolút kormányzat idején veszett el Fejér vármegye törvényhatósági levéltárában. Fejér vármegye címerpecsétjének belső szerkezete barokk festményként hat. A címer vallásos tárgyú: Szent István, első keresztény királyunk térdeplő alakban, kezében tartva a Szent Koronát, s azt a felhőből előtűnő Szűz Máriának, (akinek kezében a gyermek Jézus látható) felajánlja. Az aktus egyben az ország felajánlását is jelzi, azt a tényt, hogy Magyarország Mária országa. Ez a transzcendens ábrázolás a vármegye székhelyének, Székesfehérvárnak a történelmi tradíciójához kapcsolódik. A 18. században monarchiaszerte a barokk vallásos szemlélet elemei hódítottak tért. A török kiűzésében vezérszerepet vivő férfiak, köztük Lipót király, Savoyai Jenő,

: Károly lotharingiai herceg, Pálffy János stb. mint kongreganisták