Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

így elérkezettnek látta az időt a bárándi folyamodvány benyújtására.

112 1834 januárjában a tanács levelet írt a követeknek, mert már öt hónapja nem küldtek jelentést: „a gyakoribb tudósításra kell őket felszólítani". A felszólításra hamarosan (februárban) meg is jött a jelentés: a „de foro civico" (2. tc.) iránt a kerületi ülések a városokra nézve sérelmesen döntöttek, ezért „a városi követek naponta magánas (külön) üléseket tartanak." A tanács erre nem reagált, csak „feljegyezte és az irományokat az előzőkhöz csatolta". Ebben az évben mondott le Boros Imre követi megbízásáról. Amikor áprilisban hazatért, magával hozta az országgyűlési napló 33—64. lapját és az irományokat a 114—122. számig.

113 1834 júliusában értékelte a választópolgárság Say István követi működését. Megállapították, hogy „pontosan megfelel az itt kapott utasításoknak, sőt azon felül is teljes buzgósággal dolgozik. Ezért köszönetüket és tiszteletüket fejezik ki neki.'"

1

''

1 1835-ben korábban elkezdett ügyekről; a negyedik rend szavazatáról, a polgáriak inobligatus kadétoknak való felvételéről és a porták számának újbóli szabályozásáról jelentettek a követek. A tanács emlékeztette őket, hogy „iparkodjanak a porták számát leszállítani, mert azok az adózó népet súlyosan terhelik". A követek 1836. május 6-án jelentek meg a tanácsülés előtt és jelentették, hogy „a király 2-án befejezte az országgyűlést."

115 1839 augusztusában a követek kérték, hogy egymást váltva, egyikük hazajöhessen. A kéréshez a választópolgárság is hozzájárult, „hogy itthon a hivatali dolgukat végezhessék". Haáder Pál polgármester és követ októberben jelent meg a tanácsülésen; bejelentette, hogy felkereste a személynököt és engedélyt kért arra, hogy az egyik fehérvári követ felváltva hazamehessen. Miután a személynök megengedte, hazajött. A tanács „feljegyezte és folytatja a hivataloskodást"."

0 Az országgyűlésen maradt másik követ a katonák élelmezése és beszállásolása tárgyában kiküldött bizottság munkálatairól jelentett. A tanács azt a választ adta hogy „az általános utasítás szerint kell eljárni. Ha valami előfordul, kérjen a tanácstól újabb utasítást". 1839 decemberében Bauer György követ kérte azokat az irományokat, „amelyek a vármegye részéről a városi bíróság megsértésével kapcsolatosak". Ezeket a jegyzői hivatal ki is adta neki."

7 1840 augusztusában, nyitott ajtók mellett, a választópolgárság és számos városi lakos jelenlétében, tették közhírré az 1839—40. évi országgyűlésen alkotott törvényeket. Ebben az évben a város követe a főrendek naplóját is megküldte a városnak. A tanácsi elintézés: „Tegyék a többihez".

118 Bauer György fehérvári követ a katonai épületeket vizsgáló országos küldöttség tagja volt. 1841 szeptemberében arról értesítette a várost, hogy a küldöttség tagjai a városba érkeznek, „az épületek minőségének a vizsgálatára". A tanács az ügyet a polgármesterre bízta.

119 1841-től Haáder Pál polgármester és követ tagja lett a büntető törvénykönyv kimunkálására kiküldött bizottságnak. A megyei küldöttség előtt úgy nyilatkozott, hogy „egy javítóház felállításával meg kellene várni a büntető törvénykönyv kimunkálására kiküldött országos küldöttség véleményét". A küldöttség munkálataiban való részvételre a polgármester 1841 novemberében és 1842 júliusában Pestre utazott. Ilyen mi-