Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

befizet két példányt (11 és 15 forintért); egyet a küldöttek, egyet a köz számára. A városi levéltárban 1791-ben országgyűlési iratot, királyi diáriumot nem találtak, mivel ,,a város nyugtalan időket élt meg." (Az iratokat Doctor Phil. Kovachich Márton György kereste).

100 1792-ben Győr város kereste meg Fehérvár tanácsát: befizette-e már a kivetett országgyűlési taksát, vagy a következő országgyűlésig, elhalasztotta. A tanács válasza: kiadta ugyan a kamarási hivatalnak, hogy fizesse be, de az általános panaszok közé be kell venni (mindkét város be is vette). A Fehérvárra kivetett 1500 forintos taksát a kamarási hivatal a követeknek adta át, hogy ők fizessék be Pozsonyban. A taksát különben közadó módjára vetette ki és szedte be a város.

101 Az országgyűlési dekrétumokat 1792 novemberében a választott község jelenlétében azzal hirdették ki, hogy „azok mind a jelenlévőkre, mind a távolmaradókra vonatkoznak és érvényesek". Ezen az ülésen jelentette be a tanács a választott községnek, hogy a meghalt főbíró helyébe, a következő választásig, Khorherr Domokost „helyezte".

102 Az 1790—91. évi diaeta által kiküldött rendszeres bizottságokban a városok egy-egy helyet kaptak. 1792-ben érkezett Batthyány József prímás levele: az egyházügyi és alapítványi regnikoláris bizottságba, Bányai Mihály kassai bíró helyett, Fehérvár követét, Boros Imre tanácsnokot tette. A tanács ezt tudomásul vette és felhívta a tanácsnokot, hogy „mielőbb foglalja el a helyét". Boros addig a városi gyógyszertár felülvizsgálatával volt megbízva, most ez alól felmentették. Ugyancsak felmentették a Kiss György főbíró halála után maradt iratok felülvizsgálatára kiküldött városi bizottságból is. A város annyira lelkesedett a regnikoláris bizottsági tagságért, hogy Boros mellé írnokot és darabontot (szolgát) állított.

103 H 1796-ban, „a pozsonyi országgyűlésre küldött urak" arról jelentettek, hogy a regnikoláris bizottság hogyan osztotta fel a terményeket és az állítandó újoncokat. A pontos számokat a tanács a választott község tudomására hozta.

m 1802-ben a követek megküldték a tanácsnak a királyi prepozíciókat (ad acta tették). Júniusban jelentették, hogy az országgyűlés három (katonaügyi, kereskedelemügyi, valamint a sérelmek és követelések összeállítására, az Acta Diaetalia kinyomtatására) bizottságot küldött ki. A tanács ezt is ad acta tette. Decemberben a küldöttek az addigi 436 971 forint hadiadó 500 000 forintra való felemeléséről, az új, helyesbített portaszámról írtak. A tanács ezt a számvevőnek adta át, hogy aszerint dolgozza ki az adófelosztás kulcsát. 1803 elején a város 8 forint 36 krajcárt fizetett a Landerer János Mihály-íéle nyomdának, az Acta Diaetalia kinyomtatásáért. 1805 novemberében az a hír jött a követektől, hogy az újoncokon kívül élelmet (2000 mérő zabot) is kell a városnak adnia. A magistratus a szószólóra és egy tanácsosra bízta a gabona megvételét.

105 1807 májusában Boros Imre főbíró, követ arról tudósította a tanácsot, hogy „Őfelsége meg fogja látogatni a várost". Csaknem egyidejűleg küldték meg a követek az uralkodó válaszát a karok és rendek kívánságaira. A tanács ad acta tette. Decemberben a főbíró a sóárra és a sójövedékre vonatkozó királyi határozatot küldte meg. Elintézés: „Tudomásul vétel mellett felolvastatik". 1811-ben a követek a karok és rendek előterjesz-