Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nevezetes családok
jorságát 1792-ben 5000 rajnai forintért adta el egy pesti ácsmesternek. Ugyanekkor 1400 forintért megvette a 7. számú-háztelek egy részét. Ebben az évben kapott fia (ifjabb Ignác) városi polgárjogot. 1801-ben eljárt, hogy a család által a karmelita templomnak adományozott harangokat a budai külvárosi templomnak adják át. A városi kórháznak 1500 forintot adott azzal a feltétellel, hogy őt és mindkét nemű utódjait ingyen kezelik. 1 ' 1 1802-ben 222 750 forint készpénzről, fehérvári és győri házról, külvárosi majorról, szőlőkről és Tolna megyei birtokokról végrendelkezett. |J Sebestyén fia Mihály 1757-ben nyert polgárjogot. Belvárosi házát 1781-ben 12 000 forintért özvegy Zichy Jánosnénak adta el. A II. József-kori felméréskor megyei kormánybiztos, majd táblabíró lett. A többi családtaghoz hasonlóan ő is kiterjedt kölcsönügyleteket folytatott. 1794-ben a fertálymesterek útján kihirdette: minden adófizető tartózkodjék, hogy fiával (Sebestyénnel) akár cserét, akár valamilyen szerződést kössön. 1301-ben özvegye a városnál elhelyezett pénzét az árvapénztárba tette át kamatra. 1805-ben halt meg, a városi szegényházra 10 forintot hagyott. 10 Sebestyén harmadik fia (József), 1758-tól győri jezsuita. 1773, a rend feloszlatása után a magyarországi nemzeti iskolák igazgatója Budán. Esztergomi kanonokként halt meg 1779-ben. Irodalmi műveit Szinnyei József is említésre érdemesnek tartotta. 17 1794-ben Hiemer József a nemesi testőrség tagja és Hiemer Ferenc a könnyűlovasság rend mondenai hadnagya kérte vissza a várostól a bárándi kaszálót, amelyet a város az őseiktől elvett. A tanács nem adott helyt a kérésnek, mert a bárándi kaszálórész nem volt a polgárjoghoz kötve, hanem azok kapták, akik állatokat tartottak. 18 Ignác fia János 1810-ben 161 262 forint értékű vagyonról végrendelkezett. Özvegye, született szalgeri Szalgari Anna, 1831-ben az örökös tartományokba három évre vándorlási engedélyt kapott. Az ő örökösei 1850-ben az Űri utca 16. számú házat, 416 öl telket, réteket, és búzaföldeket becsültettek. 19 Ismerjük Hiemer Katalint, faradi Vörös Ferenc feleségét. Férje 1797-ben neki ajándékozta a Belvárosban lévő házát. 1832-ben adósságkövetelő pert folytatott Hübner János ellen. Ebben az évben szőlőjét 4000 forintért Zuber Imre táblabírónak adta el. 20 Ignác lánya Borbála, második férje Jeszenszky Sándor Tolna megye alispánja volt. A Hiemer család ezen az ágon, a Jeszenszky családon belül élt tovább. A Jeszenszky család 1893—1895 között igazoltatta a saját és ezen keresztül a Hiemer család nemességét. 21 A Hiemer család más nőtagjai is előkelő házasságot kötöttek. így pl. Hiemer Mihály városbíró szépunokája (Éva) báró Brosi János kapitányhoz ment feleségül. Anyagi helyzetére utal, hogy a városnak 2000 forintos kölcsönt nyújtott. Egy másik Éva nemes Tramashausen József kapitány hitvese volt. 23 Hiemer Imre házáról annyit, özvegye, Baldt Teréz 1795-ben bíróilag tiltakozott az elidegenítése ellen. A város 1801-ben kapott engedélyt a megvételére; az eredeti terv szerint kórház céljára. Hogy a ház árát ki tudják fizetni, 1620 forintért elárverezték a városi kórházhoz tartozó réteket és szántókat. 23
