Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egészségügy
del kötött megállapodásra, különösen arra, hogy a városban másik patikát nem lehet létesíteni. Ebből arra következtethetünk, hogy a második gyógyszertár gondolata már ekkor felmerült. Az 1769. évi jelentés szerint a patikát már több, mint 20 éve Hull Mátyás jezsuita atya vezette. „Ezen idő alatt semmiféle tévedés, hanyagság nem fordult elő. Az orvosságot a pozsonyi előírás szerint méri. Segédeket és inasokat foglalkoztat; mérgeket csak orvosi rendeletre ad ki". A tanács különös gondot fordított a mérgek kezelésére; az 1772. évi jelentés ugyancsak kitér erre, megállapítva, hogy „a legnagyobb körültekintéssel kezelik a mérgeket". A mérgekre egy öt főből álló tanácsi deputatio — benne a városi orvos — ügyelt. 02 A jezsuita rend feloszlatása után egy időre a patikát is a pálosok vették át. 1774-ben a városi bizottság vizitációt tartott, megállapította, hogy kétféle (nürnbergi és bécsi) súlyt és kétféle (pozsonyi és bécsi) taxát használtak. A tanács ebben az évben működési bizonyítványt adott a fentebb említett Hüll Mátyás atyának, a feloszlatott jezsuita rend patikáriusának. 03 A jezsuita patikát a pozsonyi Valter Ferenc vette meg. Az átadáskor némi vita támadt, a jezsuita patika által használt botanikus kert miatt. A város ui. nem adta oda az új gyógyszerésznek a kertet, „mert az nem a patikához tartozik, hanem csak használatra kapta. A paróchiához tartozik és a város nem akarja elvenni tőle. Ugyanis kár érte a várost a gyógyszertár szekularizálásával". 1776-ban Valter Ferenc polgárjogot kapott és bemutatta bizonyítványát, amely szerint az új nagyszombati egyetemen superlaudabiliter levizsgázott. Ebben az évben a tanácsi bizottság már vizsgálta a patikát, amelyre 20 forint adót vetettek ki. 0 ' 1 Valter Ferenc nem sietett a 8160 forintos vételár kifizetésével, 1777ben még mindig tartozott 4000 forinttal. A helytartótanács felszólította a tanácsot: zárolja Valter javait. Valter erre kijelentette, hogy 3000 forintot kifizet Pozsonyban a tanulmányi alap pénztáránál. Adóssága nem akadályozta meg abban, hogy 1777-ben 2000 forintért a Budai külvárosban házat vegyen. A patika vételárából 1000 forinttal 1780-ig tartozott, illetve eddig fizette utána a kamatot. 00 Az új gyógyszerész első dolga volt megtiltatni, hogy a fűszerkereskedők és mások (pl. bábák) gyógyszereket áruljanak. A tilalom azonban nem sok sikerrel járt, mert 1791-ben meg kellett újítani. 00 A tanács által a helytartótanácshoz szorgalmasan küldött jelentésekből megtudhatjuk, hogy Valter a bécsi gyógyszerkönyv (Dispensatorium) szerint készítette az orvosságokat. 1787-ben — ezekben az években a megyei orvos is részt vett a vizitációban — megszüntették a nürnbergi mértéket és csak a bécsi súlyokat engedélyezték. 0 ' 1792-ben a megyei közgyűlésen részt vett városi küldöttség arról értesült, hogy a megye — az 1780-as évekhez hasonlóan — a saját embereit akarta kiküldeni a gyógyszertár felülvizsgálatára. A tanács azonban ezt határozottan visszautasította: „Akiket felülvizsgálnak, azok nem megyei, hanem városi jurisdictio alatt állnak". A helytartótanács azonban ezt nem méltányolta, hanem úgy rendelkezett, hogy a vizitáló bizottságban a megyei orvosnak is helye legyen. 08 Az 1790-es években Valter Ferenc patikus a városi bor- és pálinkaakcisát és a téglaégetőt bérelte. 1793-ban hadsegedelem címén 100 mérő kevert búzát, 200 mérő zabot és négy öl szénát ajánlott fel, illetve szállított be a katonai élelmezési raktárba. 09
