Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Nemesek

vény utasítása szerint történik,,mely a nemeseket is a polgári házaikkal összekötött terheik elviselésére kötelezi"/

1 A nemeseket a tanács mindig meghívta az adókivetéshez, a repartitióhoz. A tanács azt hangoztatta, hogy a kivetésről beszélni kell a nemes urakkal, sőt 1794-ben a káptalani urakat is meghívták. Más kérdés, hogy a meghívott nemesek nagy része nem jött el az ülésre, de van példa arra is, hogy egyetlen egy sem jelent meg (1800, 1801, 1802).

42 Sokkal gyakoribb volt, hogy a nemesek — nemcsak a főrangúak, hanem a köznemesek is — a rájuk kivetett adó miatt tiltakoztak. 1793ban a tanács elengedte a nemes Mosányi Jánosra kivetett 4 forint 4 krajcár adót. 1814-ben Kováts Ignácné tett panaszt, amiért nemes férjét a zsellérek között írták össze és adót vetettek ki rá. A tanács elrendelte a törlést. Ugyancsak egy Kováts, ezúttal János, tett hasonló panaszt 1819--ben.

4j 1828-ban Csaby Antal nyilvánította ki, hogy nemes ember a fejétől nem tartozik adót fizetni. A tanács erre a hibásan kivetett 1 forint 12 krajcár adót törölte. Ugyanazt tette Tepletzky János 4 forint 22 krajcáros adójával.

44 Csabrendeki Csaby Antal nemcsak az adója ellen tiltakozott, hanem 1831-ben kijelentette, hogy ő a mesterségét curiában űző nemes személy, ezért a városnak adót nem fizet. A tanács ekkor már nem méltányolta a kinyilatkoztatást. Megállapította, hogy a ház nem bír curialis jogokkal, és Csabyt felvették a polgári kereskedők közé (ezt ő maga többször kérte). Az adót pedig végrehajtották.''"' 1831-ben Antal János azért mondott ellent, mert a polgári jussal nem bíró nemesek marháit a zsellérek marháival az adófizetésnél egy kategóriába vették.

40 1844-ben a helytartótanács Fejér vármegyének az 1840. évi országgyűlésen az uralkodóhoz beadott panasza ügyében kért felvilágosítást. A megye ugyanis amiatt tett panaszt, hogy a Fehérvárott lakó „nemeseket katonatartás és alkalmazás terhe alá vonják. Sem polgárjoggal, sem városi telekkel nem bíró nemeseket a hadi és honi (házi) pénztár javára adófizetésre köteleznek,

: sőt némelyek kereskedésük és mesterségük után is adót fizetnek". A tanács azt felelte, hogy a nemes mesterembereket az 1563. évi 62. tc. szerint emberemlékezetet felülmúló időktől fogva adóztatják. Régebben személyesen, újabban az egyes céhekre egy összegben kivetett adó útján.

47 Az 1840-es években szokássá vált, hogy a városba jött nemesek nemesi bizonyságleveleit a tanácsülésen kihirdették, illetve közhírré tették. Ez történt pl. 1846 novemberében Babolcsay Ferenc, György, Mihály és János bizonyságlevelével. Elintézésként bejegyezték a jegyzőkönyvbe: „Tudomásul vétetvén, az adóösszeírásbani használat végett, tudósítják róla a számvevői hivatalt".

48 Nádasdy, Zichy, Schmidegg A főrangú családok közül e hárommal volt a városnak a legtöbb kapcsolata, gyakran vitája. Nádasdy Ferenc, Fejér megye főispánja, 1750-ben kapott adománylevelet a fehérvári házra. A káptalan és Vörös