Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Zsidók

amely szerint a reformátusok a halottaikat a római katoklikus temetőbe temethetik, de beszédet nem tarthatnak.

255 A város mégis jelölt ki temetőt a reformátusoknak, mert már a következő évben, 1825-ben, a helytartótanács írt rájuk, hogy fogadják el — az uralkodó kegyes parancsa szerint — a nekik kijelölt 400 négyszögölnyi helyet. A reformátusok a Kommendáns rét egy részét, vagy a Szedreskert üresen álló részét kérték. A tanács helyszíni szemlén állapította meg, hogy e helyeken nem lehet temetőt rendelni, ezért azt a Sóstói országút mellett jelölték ki. Ezt a reformátusok elfogadták, de nem sokáig volt elég, mert 1847-ben már a nagyobbítás volt napirenden.

2511 Kálmány Ádám református adminisztrátor 1837-ben kérte a várost, hogy vegye át az 1825—1832. évi keresztelő, házassági és halottas könyveket. Ezt Vass János tanácsos meg is tette; az anyakönyveket, külön szekrényben, pecsét alatt, a levéltárban helyezték el. Az 1840-ben bemutatott anyakönyvek összehasonlítását egy tanácsnok és a főjegyző végezte. 1844 júliusában a kapitány és egy tanácsnok mutatta be a tanácsnak az 1843. évi református anyakönyveket.

257 1844-ben Pálfi János négy rétet hagyott a református egyházra. A város kötelezte, hogy 32 évenként — a holt kézre jutott értékért — fizesse ki a mindenkori becsérték szerinti bevallási és egyéb díjakat.

258 Evangélikusok jóval kisebb számban fordultak elő a városban. 1738ban olvassuk az első bejegyzést, amely szerint három szabólegény három nap börtönt kapott, mert részt vettek a városban állomásozó Wolfenbützászlóaljhoz jött prédikátor által tartott evangélikus istentiszteleten.

259 Az első evangélikus, aki 1802-ben polgárjogot kapott, Valles Sámuel. 1827-ben, amikor a tescheni evangélikus teológiai intézetet kellett volna támogatni, a tanács azt írta, hogy a városban ,,evangelica vallású közönség" nincs.

200 A magistratus eljárt luteránusok dispensatios ügyeiben. 1825-ben pl. Broszman Tóbiás patikus kérte, hogy oldozzák fel a háromszori kihirdetés alól, mivel erre az adventi napok miatt nincs idő. A tanács határozata: „Nincs kifogás ellene, a feloldozásról tanúlevelet kapjon". 1828-ban Say István bíró adott hasonló felmentést Radl Lénárt ágostai vallású polgárnak.

201 D) ZSIDÓK A többi nem-katolikus valláshoz hasonlóan nem tűrt meg a tanács zsidókat sem a városban. 1715-ben Zj'ebí kereskedőt is kiutasították, aki uralkodói parancsra 4000 mérő gabonát szállított a fehérvári élelmezési raktárba. A parancsnak annyi hatása azért volt, hogy Lebl négyheti haladékot kapott.

202 1752-ben a város határozatot hozott, hogy a városkapukon a jövőben egy zsidót sem engednek át (kivéve ha ezred-, vagy más fontos ügyben járnak). A határozat a helytartótanácsnak is szemet szúrt, mert a következő évben a városnak magyarázatot kellett adnia róla. A város természetesen a kiváltságlevelére hivatkozott. 1755-ben 12 forint bünte24* 371