Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

A Szent Sebestyén kápolna bevétele nem volt sok: 1745-ben pl. a Donát kápolnával együtt is csak 14 forint. Amikor egyházzá alakult, nem maradtak el a hitelügyletek sem. Az 1770-es években 6% törvényes kamatra kölcsönadtak 100 forint körüli összegeket. 1798-ban már a betáblázási könyvben is megjelent a Szent Sebestyén egyház: Szekfű Mihály és neje vett fel 100 forintot. 1807-ben a külvárosi plébános kérte, hogy a város működjön közre a kintié vő 226 forint és az utána járó kamat beszedésében. Itt is előfordult, hogy nem készpénzt, hanem kötelezvényt hagytak a pénztárra (pl. 1826-ban Ridinger Katalin 600 forintot). A kötelezvényt a bevételek közé vezették be. 1827-ben a pénztár gondviselője jelentette, hogy Sárkány József felmondta azt a 4500 forintot, amellyel neki tartoztak. A pénz kifizetésére kölcsönt kellett felvenni; eztl a bíró és a plébános együtt intézték.

214 Hasonló volt az egyházi alapítványi pénzek kezelése, ezeket ugyancsak kamatra adták kölcsön. Ilyen volt az Arniáde bárónő által a jezsuita templom javára, illetve a katolikus árvák nevelésére tett 100 000 forintos alapítvány. Ezt Sélyei Nagy Ignác püspök az egyházmegyei intézmények céljára sikertelenül próbálta megszerezni.

215 1797-ben egy volt jezsuita tett 500 forintos alapítványt kötelezvény formájában, „pro spirituali et corporali felicitate hujus . . . Civitatis, item pro tranquillo amplissimi Magistratus". A tanács az alapítványt a jegyzőkönyvben örökítette meg, a bejegyzésről az egyházi pénztár gondnoka és a városi levéltár kapott másolatot. 1818-ban érkezett a városhoz Vurum József püspök levele: minden a város határában lévő és a jövőben felállítandó keresztekre, szent képekre, szobrokra tett alapítványról számadást kért. 1824-ben Ybl Miklós vállalta el, hogy a Kálvária, keresztek és egyéb alapítványok pénztáráról számadást készít. A pénztárakat — összesen 1000 forint — neki adták át. A tőkéket kamatra helyezte ki és ebből fedezte az alapítványi kifizetéseket. Az alapítványi pénztárat sohasem keverték össze az egyházi- (templomi-)akkal.

2lfi A fenti pénztárakon kívül más egyházi — elsősorban szerzetesrendi — hitelügyletekről is tudunk a városban. 1732-ben feltűnnek a betáblázási jegyzőkönyvben a karmeliták; egy polgári házra 20 forintot tábláztainak be. 1773-ban Basil páter prior 500, 1778-ban 400, 1781-ben 100, 1787-ben 750 forintot tábláztatott be.

217 1764-ben a helyi ferencesek 100, 1766-ban a majki camalduliak 300, 1781-ben a bodajki kapucinusok 2300 forintot tábláztattak be fehérvári városlakók házaira.

218 A pálosok 1781-ben jelennek meg 500 forinttal a betáblázási jegyzőkönyvben. 1785-ben összesen 3500 forintot tábláztattak be.

219 1778-ban a káptalan custosa 4000, 1781-ben a székesegyház lectora 1000 forintot tábláztatott be. 1795-ben a Hosszútemetőn lévő Szentháromság templom ad kölcsönt a tőkéjéből.

220 Egyházi biztosok A fentiekből is kitűnő nagyszámú egyházi ügy felett a városi tanács által választott vagy kinevezett biztosok gyakoroltak felügyeletet. Előfordult, hogy több polgár (vagy választott községi tag) kérte új biztos ki-