Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

Ezenkívül a hívek egyenként, tehát nem szervezett csoportokban, Mariazellbe zarándokoltak el.

184 Könyörgő, ünnepi misék Sok példa van arra, hogy valamilyen járvány, természeti csapás eltávoztatására, vagy különleges alkalmakkor misét mondtak. 1710 májusában „általános imát" rendelt a tanács, mivel a járvány már a szomszédságot is elérte. Már lentebb láttuk, hogy az 1739. évi pestisjárvány emlékére újították fel a Szent Sebestyén kápolnát. Ugyancsak városi fogadalom volt a Sebestyén-napi böjt is. E napon a városban dolgozni, táncolni és drámát játszani tilos volt. 1791-ben pl. a plébános hirdette ki, hogy e napon senki se dolgozzék. Ezt különben gyakran (pl. 1846-ban) ki kellett hirdetni, mert az újabb generációk nem mindig vettek róla tudomást.

185 A természeti csapás rendszerint a szárazság, a fent említett sáskajárás vagy a vihar volt. De lehetett a fordítottja is, mint pl. 1731-ben, amikor az eső nem akart abbamaradni és ezért tartottak misét a plébánia-, két-két misét a ferences és a karmelita templomban. 1739-ben, amíg a szőlőhegyen a munkák tartottak, hetente egy misét mondtak ,,a gyenge időre és körülményekre való tekintettel". 1750-ben nemcsak Celldömölkre zarándokoltak el a sáskajárás megelőzésére, hanem harangoztak is. Ugyancsak ezt tették a vihar ellen is egészen 1786-ig, amikor a helytartótanács betiltotta ezt a szokást, „mivel nem űzi szét a felhőket, hanem sokkal inkább a villámot vonzza". Erről a népet is kioktatták. 1836 októberében hálaadó áldozatra gyűltek Össze a hívek a főanyatemplomba, a hasznos esőért.

180 Halotti áldozatot tartottak — mint kegyúrnak — az elhalt tanácstagok lelki üdvéért. 1720-ban a város arról határozatot is hozott. 1745-ben Hiemer Sebestyén hagyott 750 forintot a karmelitákra, 75 mise mondására. A város képviselői részt vettek a szomszédos földesurak halotti áldozatain, pl. 1830-ban gróf Zichy Jánosén. 1847-ben ott voltak a város vezetői báró Barkóczy László halotti áldozatán.'

87 Ünnepi misét tartottak a főhercegek születése, az uralkodó születés-, vagy névnapja alkalmából. 1741-ben háromszoros körmenetet, ünnepi misét tartottak, a városi mozsarakat elsütögették József főherceg születése alkalmából. Az ünnepségen az Ambrus himnuszt énekelték, ami a város kedvenc himnusza volt attól kezdve, hogy 1688-ban a felszabadult város piacán először énekelték. Hasonló ünnepség volt 1745-ben Mária Terézia második fiúgyermekének a megszületésekor. A várost kivilágították, a plébániatemplomban ájtatosság, utána estebéd volt, amelyen a főispán is részt vett. A városi zenészek külön egy dukátot kaptak a közreműködésért.

188 De ünnepi misét mondtak az uralkodó születésnapján, mint 1835-ben, vagy nevenapján, mint 1837-ben. Ez utóbbi évben azonban a helytartótanács rendeletben szabályozta, hogy „a névnap ünneplése egyedül csak az isteni ájtatosságra szorítkozzék".

189 Nem maradt el a könyörgés a háborúk győztes kimeneteléért. Először 1744-ben miséztek „a királyi fegyverek, az egyesült keresztény hatalmak győzelméért". Május 4-én délután négy órakor harangoztak, erre