Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

csak a kijelölt helyről hozhatták. A temetőben növő fű nem az Övéké, hanem a parochusé volt.

168 1836-ban merült fel a városban temetési segélyegyesület létesítése. A tanács ezt jónak tartotta. Egy tanácsos és az aljegyző írta össze azokat, akik az egyesületnek tagjai akartak lenni.

169 A segélyegyletre szükség is volt, mert az 1810-es évek végétől kezdve a korábbi Szent Mihály lova helyett halottaskocsin vitték a halottakat a temetőbe, ami 10 forintba került, A város 1838-ban készíttetett halottaskocsit. Tervét •— a bécsi halottaskocsi alapján — az ifjú Ybl Miklós készítette el. Az új kocsi a városnak 1223 forintjába került. Ezért használata sem volt olcsó. A tanács tagjait a halottaskocsi-díj alól felmentették, ,,a betegek intézete körüli munkájukért". Más személyek is kaphattak —' valamilyen érdemért — ingyen halottaskocsit, ami a városban nagy megtiszteltetésnek számított.

176 tei... Körmenetek, zarándoklatok A barokk vallásosság a városlakók egész életét átszőtte. Jellemzője a mozgalmas, lendületes vallási élet, ami elsősorban a körmenetekben és a zarándoklatokban nyilvánult meg. Németh László kitűnő tanulmányából ismerjük a székesfehérvári körmeneteket: Gyertyaszentelőkor a plébániatemplom körül; farsang vasárnap, hétfőn és húshagyókedden egész napos szentségimádás, körmenettel befejezve; Szent Józsefkor körmenet a Szent József kápolnához, virágvasárnap előtti szombaton a Szent Sebestyén kápolnához; virágvasárnap barkaszentelési körmenet; május 3-án körmenet a Szent Sebestyén templomba (az 1739. évi pestisjárvány emlékére); május 18-én a város felszabadulásának az emlékére, a három keresztj árónapon a karmelitákhoz, a ferencesekhez és a rendi templomba, Szentháromságkor (a sáskajárás elhárítására) fogadalmi körmenet a Szentháromság szoborhoz; Űrnapja: virágokkal díszített városon keresztül,, a nyolcadba eső vasárnap és az ünnep nyolcadán; július 2-án a Budai kapun kívüli Szűz Mária szoborhoz; Donát napját (augusztus 8.) követő vasárnap a Szent Donát kápolnához; Szent Istvánkor az államalapító király tiszteletére és Szeplőtelen Fogantatáskor a rendi templomban volt az év utolsó körmenete.

1

'

1 A körmentekben, a kegyúri jog alapján, a tanácstagok praecedentiát élveztek más laikusokkal szemben. Elmaradhatatlan kísérő volt a zenekar; a városi muzsikusok közreműködése. Ezeket nemcsak fizette a város, hanem még alkalmi munkásokat is alkalmazott. 1728-ban pl. Greiner Urbán, aki a körmeneteknél a dobot vitte, négy mérő gabonát kapott.

1

'

2 A körmeneten a céhek a saját zászlóik alatt vettek részt. 1770-ben pl. az új céhzászlót zeneszó mellett vitték.

1

'

3 1792-ben a szószóló és a választott polgárok panaszt tettek a belvárosi plébános ellen, aki a szokásos, a szőlőhegyi Szent Donát tiszteletére tartott körmenet során nem volt hajlandó — a korábbi szokás szerinti — misét mondani. A tanács intette, hogy „tartsa meg a hivatali kötelességét és ne okozzon visszatetszést a közönségben".

174 1795-ben újította fel a tanács a Szent Flórián tiszteletére rendezett, tűzveszély elleni, valamint a sáskák elleni, a Budai úti Szűz Mária szo-