Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

ség". A kérdést úgy oldották meg, hogy a normáliskolában a keresztényi tudományt tanító egyházi személynek a kórházban szállást adtak, aki ezért a kápolnában szolgálatot végzett. 1837-ben Jatzek József már több éve tette minden jutalom nélkül az isteni szolgálatot, „ami a környékbeli nép ájtatos felépülését szolgálja". Ezért 1840-ben a várostól 100 váltó fo­rintot kapott. 1841-től báró Barkóczy László püspök a szolgálatot végző ferences atyának évnegyedenként jutalmat adott/ 13 1828 és 1844-ből vannak adataink a Szent Vendel kápolnáról. 1828­ban a Kállómalom irányáig javították az utat; murvát hordtak rá. 1844­ben a Vendel kápolnától a Múlom utcára menő közről van szó/' 4 A Palotai külvárosban lévő Szent József kápolnát a harmadik plé­bániával, illetve a jezsuitákkal kapcsolatban már megemlítettem. Keresztek, szobrok, képelt. Kálvária Keresztek állításához a városi tanács hozzájárulása kellett. így kérte pl. 1722-ben Künst Frigyes, hogy fogadalmának teljesítésére, a csíkvári külvárosban egy keresztet állítson. 1726-ban Buchán Ágoston budai és Trünweger fehérvári kőfaragó 38 forintot kapott a fehér kereszt újbóli elkészítéséért. 1764-ben Szovár Mihály tett le 10 forintot a szőlője végé­ben lévő feszület javítására. 1808-ban Beke Horváth Mihály 100 forintos alapítványt tett a vízivárosi sorompón kívüli márványkeresztre. A város válasza: „Ennek nincs akadálya; közölni kell a plébánossal"/''' Az 1818. évi felsővárosi canonica visitatio során a püspök megálla­pította, hogy a Gugás-völgyben lévő kereszt — amelyet az utolsó pestis­ben meghalt hívek és plébános tiszteletére állítottak, megromladozott, helyre kell állítani. A javítást a város vállalta magára. 1827-ben Liszka János polgár a szőlőjében egy kőkeresztet akart felállítani: erre 50 fo­rint alapítványt tett. Miután a felsővárosi plébánosnak nem volt ellen­vetése, a főhegymester tekintette meg a helyszínt, ahol a polgár a keresz­tet fel akarta állítani. 1833-ban a Hosszútemető kápolnája előtt lévő el­romlott fakereszt helyett Nyéki Mihály állíttatott márványkeresztet. A következő évben a Sóstó mellett állítottak fel keresztet, Papp Ferencné hagyományából. 1838-ban a Lovasberényi út melletti téglaházaknál lévő fakeresztet újították meg/' 1 Mária Terézia 1753-ban engedélyezte, hogy a főtéren lévő régi épü­letet lebontsák és helyére SzeníMromság-emléket emeljenek. A szobor­nak külön pénztára és számadása is volt. A Budai kapu előtt, a vásár­álláson állt egy Szentháromság-oszlop, amelyet a püspök 1847-ben más helyre helyeztetett. 14 ' 1779-ben Wagner György 25 forintot adott az egyházi pénztárnak a Palotai külvárosi Hosszú-hídnál elpusztult kereszt helyére egy szobor állítására. 1786-ban a budai városkapun kívül — a vásártéren Szent János szobra állt. Szűz Mária szobra állt a Budai kapun kívül, ezzel a jezsuita telkek összeírásánál már találkoztunk. 1798-ból van adatunk a Szent An­na szoborról. 1795-ben az Új utcai polgárok és lakosok meszet, követ és napszámosokat kértek a várostól a Passió Domini szobor felújításához. A város csak a követ adta ingyen. 1804-ben a Passió szobor megint rossz állapotban volt. A karbantartásra az ott lakókat szólította fel a tanács. 148

Next

/
Thumbnails
Contents