Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nemesek
1808-ban a nemesek között szerepel Zlinszky Imre és Ignác, Rosty Ferenc, Hiemer (Hyemer) János, Nedetzky Ferenc, Fiáth Lázár, Salamon Ferenc, Hrabovszky Gáspár és Hajer Mátyás; a mágnások között gróf SchwÁdegg Tamás, gróf Zichy Johanna és gróf Esterházy Paula. A következő évben mint telektulajdonos nemes Podhorszky Miklóst, Fekete Andrást, Hajós Sándort és Kováts Antalt említik. 17 1810- ben Jankovits János tanácsos, hétszemélyes táblai ülnök kérte felvételét a polgárok kö J zé, valamint az azzal járó cégér — kitűzési jogot. A tanács felvette és 100 forint cégér-taksa fejében megengedte, hogy a „Pejlóhoz" címzett cégért kitűzhesse. Jankovits a polgári esküt írásban tette le (vagyis aláírta, de nem mondta el). 18 1811- ben nyert Zámbó János lakhatási-, 1815-ben Pálffy János letelepedési engedélyt. Bolla Antal Somogy megye táblabírája, a fehérvári őrkanonokság teljhatalmú megbízottja 1816-ban fizetett 25 Ft-ot a polgárjogért. 19 Az 1818—21. évi nemesi összeírás a Fekete, Miskey, Kósa, Bugar, Kulifay, Bakán, Póta, Beke, Fodor, Katona, Petrás, Simon, Vörösmarty, Khorrer, Podhorszky, Andrássy, Vass, Nagy, Salamon (Ferenc nyugalmazott őrnagy), Sárkány, Baur, Nagy, Chiapó, Farkas, Kováts, Farádi, Gersits és a Herczegh családokat találta Fehérváron. 30 A tanács nemcsak a városban lakó, hanem a környező főrangú és köznemesi családokkal is igyekezett jó kapcsolatot tartani. 1819-ben buzgó tisztelettel vették gróf tolnai Festetics László levelét atyja, György halálról. Vagy 1827-ben Majthényi Mária, gróf Brunszvik József özvegyének gyászos levelét, amelyben a várossal férje halálát tudatta.' 41 1822 augusztusában jelentette a polgármester és a szószóló, hogy Bajzáth György uraság megkérte őket: a tanács adjon neki polgárjogot. A tanácsi elintézés: megkapja örömmel; készítsék el az esküformát és küldjék el neki aláírásra. Az öröm érthető, hiszen Bajzáth egyúttal 2000 forintot kölcsönzött a városnak. Az együttműködés azonban nem maradt zavartalan, mert Bajzáth a városban lévő kocsmájához a kimérés végett behozott borok után nem akart accisát fizetni. Ezért 1828-ban bővebb tanácskozás után felszólították a fizetésre. 2-' 1824-ben nemes Huszár János folyamodott polgárjogért. A tanács ezt megtagadta tőle, mert számtalan garázdaságot követett el a városban; rendetlen magaviseletű ember, s katonai tiszti rangjától is mostanában fosztották meg. 2 *'' Az 1828. évi nemesi összeíráskor az Eklér, Fekete, Miskey, Kósa, Bugár, Kulifay, Szegedy, Marczel, Fodor, Katona, Petrás, Dants, Viczenty, Khorrer, Vass, Nagy, Podhorszky, Salamon, Sárkány, Vastag, Baur, Chiapó, Tóth, Stantsits, Bezerédy, Zuber, Horhy és Bajzáth család élt Fehérvárott. Ebben az évben kapott letelepedési engedélyt nemes Balogh József. Ekkor jelentették, hogy Gazdag Gáspár engedély nélkül telepedett meg a városban. Felesége bebizonyította, hogy férje nemes ember, ezért az engedélyt megkapta. 24 1834-ben kapott letelepedési engedélyt nemes Kósa Gergely abai lakos, aki a városban házat vett. Ugyanebben az évben írta alá az esküt és fizette meg a váitságokat a színházpártoló Szluhák rokona, maga is színházi mecénás, Bezerédy Miklós táblabíró. Ezzel kapcsolatban Rauch János szószóló az ülésen előadta, hogy ,,örül Bezerédy Miklós táblabíró
