Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

városnak. A város a téglaégetőt és a kőbányát — mint más templom- és rendházépítkezéseknél is tette — a jezsuiták rendelkezésére bocsátotta. Fuvart azonban nem tudott adni. Az 1745—51 között épült templom és rendház költségeihez nagymértékben járult hozzá Vánossy Lőrinc harmincados fia, Antal, a jezsuita rend központi szolgálatot betöltő tagja, aki 65—70 000 forintos atyai örökség tetemes részét arra fordította. Rómából is élénk figyelemmel kísérve az építkezést. A fehérvári jezsuitáknak dolgozott Caspar Franz Sambach festő.

00 1745-ben az új templom építésére a város 300 forintot adott. 1749ben Krahmer Márton kőművest, a jezsuita rendház és templom építésénél szerzett érdemeiért, felvették a városi polgárok és mesterek közé. 1757-ben a jezsuiták 450 forintot kaptak.

100 Mária Terézia 1752-ben, Stocker Ignác, a fehérvári jezsuita misszió (alapítási éve: 1725) házfőnökének kérésére megerősítette I. Lipót 1689. évi adományát. Ebből az alkalomból összeírták a fehérvári jezsuiták javait. Eszerint a templom (régen török mecset) és a rendház telke Horváth Zsigmond seborvos és Reiser Fülöp háza között feküdt: hossza 96, szélessége 64 m. Egy másik telkük, a Budai külvárosbon a Győri út és a Molnár utca között, területe: 333 négyszögöl. Volt a jezsuitáknak egy külvárosi kertjük a Mohai út mellett (területe: 360 négyszögöl), a déli szomszédjuk Horváth József, az északi Enyed István volt. Ezen a telken állt a Szent József kápolna, valamint a majorház és zsellérházak. A rendnek négy szántója volt. Az első 1772 négyszögöl, a második a Komáromi mellett (2116 négyszögöl), a harmadik a téglaégetők környékén, a Lovasherényi útnál (2832 négyszögöl és a negyedik kelet felé, a Budai út mellett (4239 négyszögöl). Ez utóbbin egy Szűz Mária oszlop állott. A jezsuita rét a Bodajki úttól keletre terült el, mellette egy mocsár volt. Területe 6324 négyszögöl; szomszédjai Parragh József, Göbölös Ádám, Gerstenbrand József és Fridi. A jezsuita szőlő régen a török basáé volt, rajta egy torony állt.

!0i A jezsuita javak részletes leírását a rend feloszlatásának köszönhetjük. Eszerint 1773-ban a kéttornyú templom teteje erős fából készült. Három kápolna volt benne: a Lorettói, a Szent Gandidus és Szent Aloysius. A hajóban hat oltár: Krisztus a kereszten, őrzőangyalok, Szent Ignác, Szent Aloysius, Szent Imre és Szent Xavér. Az összeíráskor külön kiemel három díszített ablakot, a magasságban a hármas boltozat és a sekrestye ékes faragását. A székháznak két traktusa volt. Fent 14 szobával, két conservatoriummal. A középső traktuson a szabósággal és a conservatoriummal együtt 15 szobát találunk, ugyanannyi ablakkal. A ház belső részén, a patika után (a nagy vörös kapu alatt), két szoba és gyógyszerész-laboratórium kis pincével. Azután következett maga a patika, a patikus szobája és az anyagraktár. Emellett hat szoba volt; köztük az étkező, különböző színes képekkel díszítve. Itt következett a konyha, kamra és a pince. A rendház közepén kis kert, termő fákkal. Középen zöldre festett filagória, deszkából, zsindellyel fedve. A rendnek 8 szántója volt a felső, és 9 az alsó vetésforgóban (összesen 68 hold). Rétjeik a Bodajki út mellett feküdtek. Az iskolák a rendházban három szobát kaptak. Itt volt a theatrum is, a szükséges berendezéssel. Allodiális telkeik a Győri út és Malom utca között, a Budai külvárosban voltak. Itt állt egy csűr (téglából, náddal