Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
hogy még a nemesek is fizetnek adót. Szállást és tűzifát sem adtak neki; arra biztatták, hogy elégedjék meg a 300 forintos fizetésével (amelynek felét a város, felét a tanulmányi alap fizette). A tanár a szállásra és tűzifára irányuló kérését az idők folyamán többször megismételte, de a választópolgárok mereven elzárkóztak a teljesítése elől. A vita Linzer élete végéig (1813-ig) elhúzódott annak ellenére, hogy a pozsonyi kamara 1795ben a tanár kérése mellett foglalt állást. 0 ' 2 A helytartótanács újabb (1795. novemberi) leiratára a város kezdte komolyan venni, hogy az inasok egy évig kötelesek a rajziskolát látogatni. A tanács még a mesterek közé való felvételnél is a vándorlási bizonyítványokat és a rajziskola látogatását állította feltételként. A XIX. század első éveiben a rajziskola bővítését mérlegelték. 03 1813-tól Fischer András (egy éve már helyettes) lett a rajziskola tanára. Állásában a tankerületi királyi igazgató erősítette meg. A rajziskolában azonban nem sokáig tanított: egy éven belül lemondott. Néhány évig működött Plentsits Imre, majd Bernstein Károly rajzolómester. G/ ' A végleges megoldást Fridi Károly budai születésű piktor, a budai rajzakadémia tanárának alkalmazása jelentette. 1816-ban adta be mesterdarabját, amit a város a helytartótanácshoz terjesztett fel. A felsőbb hatóság a mesterdarabot jóváhagyva visszaküldte, ,,és nevezettet a rajzoló mesteri hivatalba kegyesen megállapítja". 1832-ben a tanács felvett, Grundböck József személyében, egy becsületbeli rajzolómestert is. Fridi Károly 1838ban „jeles ügyességéért és szorgalmáért" becsületbeli polgár lett, de ugyanebben az évben (Schultz Ferenc személyében segédet állítottak mellé, mivel „aggsága miatt a szemei megromlottak". 1848-ban Köpetlek Antal az intézeti rajztanító. 00 1816-tól a rajzolómesternek a Funt-házban biztosítottak szállást. 1821ben tervezték, hogy az egész rajziskolát oda telepítik át, de erre nem került sor, mert csak néhány öllel lett volna nagyobb a hely. Ezért külön rajziskola építését határozták el. Ez annál inkább indokolt volt, mivel többen akartak rajziskolába járni, mint ahányan befértek. A tanács házat akart vásárolni erre a célra, de ez sem járt sikerrel. A rajziskolát végül is a ferences barátok segítették ki egy szobával. A tanulókat pedig felváltva osztották be. 00 Ismétlő iskola Khorherr Domokos városi iskolai igazgató javaslatára a tanács 1798ban elrendelte, hogy a mesteremberek vasár- és ünnepnap, 4 forint büntetés terhe mellett, engedjék inasaikat az ismétlő iskolába, mert ha a tanító nem igazolja az iskolalátogatást, nem lehet az inasból segéd. Ez az első hír ismétlő iskola létesítéséről. 07 A lelkesedés azonban nem tartott soká: a város a következő években panaszkodott a helytartótanácsnak, hogy a tanítók túlterhelése miatt nem talál alkalmas személyt az ismétlő iskolába, ahol vasár- és ünnepnap még a katekizmust is oktatniok kell. A kérdést végül is úgy oldották meg, hogy egy-egy elemi iskolai tanító — külön díjazásért — oktatott az ismétlőben is. 00
