Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

Jantschke Domokos iskolamester 1732-ben azzal a feltétellel kapott évi 100 forint fizetést, hogy „abból egy jól számoló és szépen író praeceptort kell alkalmaznia". Dankó István magyar iskolamester 1739-ben a 60 forint, 10 mérő búza és 20 mérő kevert gabona fizetéséből egy magyar kántort és egy praeceptort is tartott. 1740-től az iskolamester a praeceptor teljesen a z iskolamesteré lett. A német iskolamesternek az orgonálást fizetésének a felét adta, aki „ellátását maga biztosítsa". A harangpénzt külön megfizették/

1 1741-től a magyar iskolamester feladata lett viharkor a mozsárágyúk elsütése. Fizetésén kívül a temetésekből és a templomi járadékokból részesült. Harangoznia már csak a nagyobb ünnepeken kellett (ezt a praeceptor végezte el helyette).

5 1766-ban a Belvárosban magyar és német elemi és jezsuita latin iskola, a Palotai külvárosban rác elemi iskola működött. Az elemiben magyar és német nyelvű írást, olvasást, számtant és hittant tanítottak (a rác iskolában görögkeleti hittant); a jezsuita latin iskolában a tananyag az volt, „mint másutt". Ekkor már tanított a Budai külvárosban a Szent Sebestyén kápolna adminisztrátora, ugyanannyi fizetésért, mint a belvárosiak. Űj iskola építése már ekkor felmerült: a jezsuiták 1768-ban 1000 imperialist adtak erre a célra.

0 1771-ben halt meg Hoffer Pál német iskolamester; helyére Neichel Tamás városi zenészt vették fel, aki már 1751 óta tanított a városban. A következő évben Neichel Bauer Gottjried városi zenésszel egyezkedett a bevételt illetően.

7 A parochia 1774. évi összeírása tartalmazza az iskolákat is. Ebből megtudhatjuk, hogy a német iskolamester a várostól 100 forint fizetést és 43 forint értékű gabonát kapott. A tanulóktól az olvasásért fejenként 4, az írásért 5 dénárt szedett, egy-egy temetésből 25 dénár, a kihirdető cédulák után 6 forint jövedelme volt. 415 forint bevételéből tartott egy praeceptort, három fiatal kóristát és három zenészt (összesen 292 forintért). A magyar iskolamester szintén 100 forintot és 43 forint értékű gabonát kapott a várostól; a tanulóktól ugyanazt az olvasási—írási taksát szedte; a temetés nála is 25 dénárba került. 221 forintnyi bevételéből egy praeceptort tartott (65 forintért). A külvárosi iskolamester fizetése 60 forint és 27 forint értékű gabona; a tanulóktól a silabizálás után fejenként 3, az olvasásért 4, az írásért 5 dénárt szedett. Összes jövedelme 117 forint volt; ezért még a Szent Sebestyén kápolna gondját is viselte.

s Az 1777-es év a fehérvári iskolák történetében is nagy változást hozott: Pesttel egyidőben magas szintű, négyosztályos elemi iskola született. A város az új iskolára előbb 1000, majd 3000 forintos kölcsönt vett fel. A padokról, asztalokról és a székekről a kamarás gondoskodott; a padokhoz vastagabb gerendát adott. A városi tanács serénységét a helytartótanács megdicsérte.

9 1777 szeptemberében egy iskolamestert küldtek Pozsonyba „az elemi iskolai osztályok módszerének a megtanulására". A tanulmányutat a helytartótanács is helyeselte. Gondot jelentett viszont, hogy nem találtak magyarul és németül egyformán jól beszélő iskolamestert.

10 A tanács 1778-ban a két „elemi iskolai professzornak" negyedévre 75 forintot fizetett. Az új elemi iskola mesterének 300 forintos fizetését azonban a városi pénztár nem tudta előteremteni. „Nincs is gyerek az új