Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Tűzvédelem

próbáltak, amely a barátok temploma tetejének alsó széléig nyomta fel a vizet. A nagynyomású fecskendőt Bécsben akarták megvenni.'

5 Tűzkár•osultak segítése Először 1702-ben olvashatunk róla, amikor a tanács a rácvárosi tűzkárt szenvedett polgárok porcióját elengedte. Az 1733. márciusi tűz károsultjai gabonát és más élemiszert, az építkezéshez két tutaj fát kaptak. Az 1735. és 1737. évi tűzesetek károsultjai adóelengedésben részesültek.* 1756-ban egy károsult 12 darab tutajfát és 1000 darab zsindelyt, 1780-ban egy másik lakos 1000 tégla alamizsnát kapott. Az 1773. évi tűzkárosultak adóját három évre elengedték. A városi kapus ezenfelül gabonát is kapott/*

7 1793-ban történt meg először, hogy a város a helytartótanácstól, a kárt szenvedettek megsegítésére, országos gyűjtést kért. A városban rendezett gyűjtés során 138 forint jött be. A károsultak között találjuk Hiemer Imre özvegyét, akinek a tanács a hadiadóját engedte el. 1794-ben a tanács, a tűzkárt szenvedettek javára, az adófizetőkre forintonként 1 krajcárt vetett ki.

48 1800-ban a város a 11 tűzkárosultat felmentette a tizedfizetés alól. Házak felépítéséhez a szőlőhegyi kőbányából kaptak követ. A tűzvész miatt nagy ,,téglaínség" keletkezett a városban, ezért a tanács a tűzkárosultak számára égetett tégla után magasabb bér fizetett.

20 1802-ben kapott először a város más helyekről, a károsultak javára rendezett gyűjtésből származó, pénzsegélyt. Ebben az évben Temesvárról érkezett 50 forint. 1805-ben a helytartótanács értesítette a magistratust, hogy a budai alapítványi főpénztárban 142 forintot vehet fel erre a célra. 1821-ben Jankovics József másodalispán 10 forintot adott át a városnak a károsultak számára. 1835-ben újabb segélyt vettek fel a budai közalapítványi főpénztárban. 1843-ban a szószóló a pesti fősóhivatalban 20 000 pengő forintot vett fel az „égettek" számára.

30 A károsultakat a város a legkülönbözőbb kedvezményekkel támogatta. Ilyen volt pl. hogy a károsult kéregethetett, marháit a város majorjába hajthatta és tarthatta, azokat éjjel is a legelőn tarthatta; vagy ha nem polgárról lévén szó, a saját borát kimérhette.

31 1843-ban Ybl Miklós választópolgár ment Veszprémbe, hogy a tűzkár miatt 116 400 ezüst forint kölcsönt vegyen fel. A tanács a pénzt a házipénztárba vételezte be, majd kamatra adta ki a károsultaknak.

32 Az 1843. évi tűzvész károsultjai javára Kossuth Lajos, a Pesti Hírlap szerkesztője, 1115 forint 14 krajcárt adott a városi küldöttségnek. Kossuth megígérte, hogy az adakozók névjegyzékének az ingyenes kinyomtatásával támogatja a gyűjtést (a városnak csak a papírt kellett megfizetnie).

33 De bekapcsolódott a gyűjtésbe a bécsi Theater Zeitung szerkesztősége is.

34 A helytartótanács 1771-ben próbálkozott a városok saját erejére támaszkodó tűzipénztárak felállításával segélyezni a károsultakat, de nem sok eredménnyel. A tanács 1798-ban azt jelentette, hogy tűzipénztár (incendiaria cassa) nincs a városban.

35