Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Rendészet

Ferenc nagyprépost. Ettől kezdve Niczky János tanácsos, őrnagy vezette a polgári őrsereget.

204 1847-től az új polgárok, ha alkalmasak voltak, de nem akartak beállni, 20 pengő forintot, az alkalmatlanok változatlanul 5 pengő forintot fizettek. A pénzt a polgárőrség parancsnoka kapta, a zenekar segélyezésére. A polgárőr-pénztárnok a bevételekről-kiadásokról számadást vezetett; ezt a tanács ellenőrizte.

200 1848. évi nemzetőrség A választott polgárság áprilisban kérte: tekintsék semmisnek azt a korábbi kérését, hogy mérsékeljék azok díját, akik nem akartak a polgárőrségben szolgálni. j^Most az új nemzeti őrseregról van szó (1848:22. tc), ennek folytán az ügy tárgytalanná vált".

256 Áprilisban a városi csendbizottmány összeíratta a városi nemzetőröket, a lajstromokat a tanácsosok vizsgálták felül. Utána a jegyzéket 25,00 példányban kinyomtatták. Határidőt adtak az önkéntes jelentkezésre. Szem előtt tartották a miniszterelnök április 21-i levelét: „csak ott kell életbe léptetni (ti. a nemzeti őrseregbe való összeírást), ahol biztonságos a nép felvegyverezése".

2

'

7 A városi nemzetőrök parancsnokává ifjú gróf Batthyány Istvánt, a város országgyűlési követét kérték fel, „aki különösen a nemzetőrség összeírása és alakítása körében lelkes buzgalommal és hazafiúi ernyedetlenséggel fáradozott". A nemzetőrök felfegyverzése után augusztus 29-én a városháza udvarán szemle volt, majd a következő nap reggel 6 órakor útnak indultak.

258 RENDÉSZET A rendészet a városi önkormányzat egyik alapvető ágazata. Magában foglalja a közrend fenntartását; a cseléd- és szolgaügyet; az útilevél, passus kiadását és ellenőrzését; az iparoslegények vándorlásának, a kereskedők utazásainak az engedélyezését; az idegenek, csavargók, koldusok ellenőrzését; a különböző körözéseket és hirdetéseket; a talált dolgok rendezését, a mértékek és pénzek felügyeletét; a tiltott játékok üldözését. A XVIII. század végétől jelenik meg új ügykörként a közlekedés rendezése; a polgárok és lakosok életvitelének figyelemmel kísérése; a főbenjáró ügyek nyomozása (összesküvés, felségsértés, kémkedés stb.); az anyakönyvi és névváltoztatási ügyek, valamint a mezőrendészet. Fontosságának megfelelően külön fejezetként tárgyalom a tűzvédelmi ügykört. A közrend fenntartása Városaink már a XVI. században statútumokat alkottak a közrend védelmére és fenntartására. Körmöcbánya 1537-ben megtiltotta „a részegségre csábítást". Tpencsén 1586-ban feljogosította a kapitányt, hogy