Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
gével lovakat tekintsen, illetve vásároljon meg. Ez a későbbi időkben is előfordult. I/L A gabonavásárlás a katonaság részére a francia háborúk alatt is tovább tartott. Van példa arra, hogy császári raktárból (pl. 1795-ben) „a szegény adózó népnek kenyeret sütöttek". A kivetett mennyiség beszerzésére a város újabb kölcsönöket vett fel. 1797-ben az élelmezési hivatal a gabona tárolására megkapta az üresen álló városi kaszárnyát. A városba őrölni hozott kincstári gabona után nem szedhettek útvámot (1797-ben az útvámbérlő mégis szedett). 172 1800-ban a város 1000 mérő gabonát és 100 mérő zabot szállított az élelmezési hivtalba. 1805-ben a katonaság ellátására 34 kemencét állítottak fel a városban. A város 10 kádárlegényt rendelt ki, liszttartó hordók készítésére. A tanács az élelmezési hivatal vezetőjénél tett panaszt a ,,főpékmester" ellen, aki a hivatal házában bort mért. 173 A háborús célokra őrölt nagy mennyiségű liszt (még a sörház padlásán is kincstári lisztet tároltak) egy részét 1809-ben mázsánként 9 forintért, a szegényeknek adták el. 174 1810-ben bővítették a gabonaraktárat: az élelmezési tiszt 46 000 téglát kért a várostól. 1812-ben a püspöki pincével szemben fekvő utat javították, hogy a kincstári borok a szállítás során kárt ne szenvedjenek. 175 Az 1830-as évektől az élelmezési hivatal a zabot, szénát és a kenyeret — új rendszer szerint — kótyavetye útján vette meg. Az árverést a tanács hirdette ki; azon egy tanácsi megbízott is részt vett. A , ; katonai életes tár" tisztje évente kért a várostól a gabona- és szénatermésről tájékoztatást. 170 Raktárak 1700-ban már császári fegyvertár volt a városban. 1705-ben Koch Mátyás szertárőr (Zeugwart) egy városi polgár puskaművest foglalkoztatott. 1710-ben Koch a városi szállásmester ellen, rossz szállása miatt, tett panaszt. 1712-ben Koch és a neki alárendelt nyolc puskaműves nem kapott fizetést. Ezt Vánossy Lőrinc harmincados vizsgálta ki. 1 " 1718-ban vita támadt a szertáros és a tanács között. Koch ui. hat horcló sört vitt be és akart kimérni a város közepén. A sört a város elkobozta. A bécsi kamara beavatkozására az árát a kincstár kapta. Koch ezenkívül a kamarai ügyekbe is beavatkozott. 1726-ban halt meg: özvegye a már 21' éve élvezett szállást kérte „kegyelemből" is kielégítésként (Abfertigung). 178 1787-ben új katonai raktárépületet kezdtek építeni. Epre a célra a magánszemélyek 500 forintot adtak össze. A 200 forint értékű anyagot a város adta hozzá. 1789-ben még mindig nem volt kész az épület. Ezért a tanács megintette a kőművest, hogy „fejezze be a Stockhaus építését, mert különben a várost emiatt érő kárt ő viseli". 1795-ben a Budai külvárosban fekvő katonai raktárát — becslés után — eladták. 179 1793 júniusában vették észre a polgárok, hogy a katonaság a Budai kapunál — igen tűzveszélyes módon — jelentős mennyiségű puskaport tárolt. Ezért a város egy ideiglenes fabódét építtetett. Az ácsmester
