Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
lett, amire földrajzi fekvése mindenképpen predesztinálta. Hochburggal fentebb már találkoztunk, amikor 1693-ban a város mellé állt a katonasággal folytatott vitájában. 1 '"' 4 1702-ben Haas Henrik, 1712-től Püchler János Mihály, 1716-tól Winckler János Kristóf, 1721-ben Frühewirth élelmezési tisztről, szállítási biztosról olvashatunk (Püchler mellett). 153 Ezt követően sokáig nem említik a források az élelmezési tisztet. 1778-ben Hiltl Farkas, 1780—1783 között Winther János, 1786-ban Lichtcnauer (Genserer segédtiszttel) vezeti a hivatalt. 1788-ban érkezett a városba Volkmann János élelmezési igazgató, aki 1800-ban adta csak át helyét Wanderer Károlynak. Ö még 1805-ben a városban volt. Mellette dolgozott Kukla „számvető", aki külön irodát tartott. 1809-ben Strasser Jenő, 1812-ben Funk a katonai élelmezési praefectus. 156 A császári élelmezési hivatal sokrétű feladatot látott el: gabonát vásárolt, gyűjtött be a hadsereg részére. Felügyelete alatt pékség is működött, amely elsősorban a katonaságot látta el, de szükség (háború vagy éhínség) esetén a polgári lakosság is számíthatott rá. A tisztek a hivatalt mindig leltárral vették át; ezt — pro notitia et directione — a bécsi Kriegsbuchhalterei kapta. A felhasznált élelmiszerekből havonta számadás (Proviant Extract) készült. 157 Székesfehérvár 1718-ban az élelmezési hivatalt is kérte, hogy Írasson jóvá a „rebellió" (ti. a Rákóczi-szabadságharc) idején teljesített természetbeni szolgáltatásokért 4290 forintot. Az ügy a bécsi kamaráig jutott fel: ez értesítette a főhadbiztosságot, hogy 3449 forintot írjon jóvá a város hátralékos adójából. A fennmaradt összeget az 1718. évi adóból vonták le. 158 1719-ben a fehérvári élelmezési hivatal is részt vett abban az akcióban, amelynek során az összes magyarországi vár és erőd élelmiszerkészletét feltöltötték. 15 '' A város — szükség esetén — pénzkölcsönt is vett fel a hivatalból. 1721-ben pl. 2000 forintot, aminek felét egy éven belül vissza is fizette. A város felesleges gabonájának a hivatal biztos felvevőpiacot jelentett. 1724-ben pl. jelentős mennyiségű gabonát adtak el. Hogy jó, napi árat kapjanak érte, a város bécsi ügyvivője is közbenjárt. Van példa arra is, hogy a gabonát nem a helybeli, hanem a pesti, vagy a budai császári raktárba szállították. 100 Az 1720-as évektől az élelmezési hivatal nemcsak a haditanácsnak és a Kriegsbuchhaltereinek, hanem a bécsi kamarának is jelentett. 1724ben az élelmezési tiszttől a hiányzó számadásokat a bécsi kamara kérte. 161 1771-ben a győri sóhivatalból 20 000 forintot utaltak át, termények és 148 ökör vétele-szállítása céljából. 1778-ban a város és a megye közösen 40 000 (ebből a város 6885) mérő zabot és árpát vásárolt fel, és szállított a pesti, a komáromi és a helyi raktárba. A helyi gazdák nem rendelkeztek felesleges terményekkel, így a tanács Hell Ferencet nevezte ki „árpa és zab vételével megbízott"-nak, termények vásáron kívüli felvásárlására. 102 Különösen megnőtt a hivatal jelentősége a török háború előkészítése idején, illetve alatt. Ennek első jeleként a gabonaraktár terjeszkedni kezdett. 1786-ban megkapták a budai külvárosi temetőt (az ott lévő színnel együtt). A következő évben megkapták a raktár melletti