Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

egy beteg katona fekszik". A tanács úgy intézkedett, hogy a jövőben csak egyszemélyes szalmazsákokat kell készíteni.

70 Az 1807—1809-es években hihetetlenül megnőtt a katonai kórházak forgalma. 1807. november 11-e és 1808. február 2-a között 6206 a beteg katonák száma. Danis János városgazda jelentette a tanácsnak, hogy ,.a katonai kórházból a városi kocsisok hordják ki a halottakat. Az undortól azonban megbetegszenek, nem győzik a munkát". A város erre még három kocsist vett fel. ,A helytartótanács nem sok sikerrel próbálta meg a katonai kórházi célokat szolgáló épületek kiürítését, hogy azokban katonaságot helyezzenek el. A beteg katonák egy részét Pécsre szállították.

77 A város szállítóit vizet a kórházi patikához, a kórházat polgárok őrizték, takarításáról a város gondoskodott. Mindez azonban nem volt elég; 1809-ben ki kellett üríteni az összes elemi iskolát és a Szluhaházat. A kórház főigazgatója követelte a Budai külvárosi paróchia épületét is, de erre a tanács azt felelte, hogy „az magánkézben van, nem rendelkezik vele"'.

78 A nyomás 1810-ben enyhült, amikor a betegek nagy részét elvitték a városból. A helytartótanács biztosította a várost, hogy az összes kiadásokat a kerülői i biztossal a következő elszámoláskor elszámolhatja. A Bellegrade-ezred parancsnoka kérte azt a 300 forintot, amelyet a város azért ígért neki, ha az ezredkórházat a volt pálos kolostorba helyezi át. A tanács állásfoglalása: „Az adózók könnyebbségére meg kellene neki fizetni a pénzt".

70 1813-ban újból kevés volt a katonai kórházakban az orvos. A helytartótanács felhívta a közszolgálaton kívüli orvosokat, hogy a haditanácsnál; a seborvosokat, hogy a legközelebbi ezrednél jelentkezzenek, illetve mutassák be orvosi bizonyítványukat. Székesfehérvárról Aman János, Mainhardt Ferdinánd, és Krausz Lőrinc seborvos jelentkezett.

80 A katonák egészségét nemcsak a kórház fenntartásával védték, hanem bizonyos megelőzésről is vannak adataink. 1814-ben a városban lévő Hessen-Homhurg gyalogezred parancsnoka (Migits kapitány) kérte a tanácsot: tiltsa meg, hogy a piacon éretlen gyümölcsöt áruljanak, amitől a katonák megbetegszenek. A tanács válasza: „Erre ezután ügyelni fogunk. A parancsnok urat viszont arra kérjük, hogy különös vigyázást rendeljen el arra, hogy a katonák ne lopják el a kertekből az éretlen gyümölcsöt és kukoricát".

81 Károsították a katonák egészségét a „feslett életű nőszemélyek" is. 1822-ben a szószóló jelentette hogy ,,a kaszárnya és a betegek háza közötti telken a katonák feslett életű nőszemélyekkel, sokak botránkoztatására, gáncsoskodnak". A tanács a kaszárnyának arra az oldalra nyíló ajtaját befalaztatta. 1824-ben a katonai parancsnokság kérte, hogy „a város irtsa ki a rossz életű nőszemélyeket, mert azok a katonák egészségét veszélyeztetik". A következő évben már arról olvashatunk, hogy „több katona a paráznaság betegségébe esett. Ezért rendelést kellene tenni a rossz életű személyek kiirtására". A fertálymesterek minden házat megvizsgáltak és a szolgálatban nem álló, csavargó nőszemélyeket a városházára kísérték.

82 Katonai kórház újbóli létesítése 1836-ban merült fel. Ekkor báró Lederer budai katonai parancsnok jelent meg a városban és a kaszár-