Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek

Adócédula, nyilvántartás, főkönyv A személyekre és dolgokra kivetett adóról a perceptor az adózóknak, a kivetett összeget feltüntető adócédulát adott. Ezekre az ingóságokat is rávezették. 1729-ben — az adószedő halálakor •—• a tanács az összes, általa kiadott cédulát felülvizsgálta. Az adószedő a tanács tudta nélkül nem oszthatott ki cédulákat.

140 A, fehérvári tanács már 1777-ben kimondta, hogy ,,az adókivetés meggyorsítására a jövőben nyomtatott adóívet használnak", az első nyomtatott adóívvel azonban csak 1788-ban találkozunk.

141 1790-től kezdve — a perceptor javaslatára — a tanács az adólapok superrevisiojára, két tanácsost küldött ki. Az adólapokat a városi katonák hordták szét. Azok az adózók, akik az összeírásból valamilyen okból kimaradtak, számozatlan adólevelet kaptak.

1

^

2 Az adólevelek kitöltése nagy munkát jelentett: 1831-től a számvevői hivatalnak két tanácsos és három írnok segített. 1837-ben már két küldöttség intézte az adóleveleket.

1

'

43 Adóregiszterről 1725-ben hallunk: ebben az évben a tanács utasította a perceptort, hogy az adószámadásokhoz „egy rendes regisztert" csináljon. Az 1736-ban megválasztott adószedő mindkét (hadi- és háziadó) regisztert megkapta.

14

*

4 1786—1792 között a perceptor diáriumot vezetett; 1792-től újból a korábbi közös számadást készítette el.

145 1806-ban a számvevő nyújtotta be a hadiadók könyvét, amely azonban a háziadót is tartalmazta. 1828-tól kezdve említik az adófőkönyvet, amelyet a számvevő, „assignálás végett", a tanácsnak mutatott be. Az adószedői pénztár állásáról — a tartományi biztos rendeletére — 1829tői kezdve kéthavonta készült táblázat. A hozzávaló nyomtatványokat („táblás jegyzékeket") a város a helytartótanács számvevő hivatalától kapta.

146 Számvevőség 1785 októberében a helytartótanács leirata adott hírt a budai kerületi általános számvevő hivatal (Generálé Perceptoratus Officium) megalakulásáról „amelynek a városi számvevőségek a filiáléi lesznek". Ez vezette be a városi számvevőségek 1787. évi megalakulását. A számvevőséget Fehérvárott is ebben az évben állították fel, habár működése nem volt zavartalan. 1793-ban a királyi biztos sem látta világosan a helyzetet, a tanácstól kért felvilágosítást; hogyan van az, hogy a felállított számvevőséget a város a legutolsó tisztújításkor megszüntette, majd újból helyreállította és közben mégis működött. A tanács azt felelte, hogy a helytartótanács 1790. évi rendelete alapján, állították fel újra.

1

'" A városi számvevőség, amely akkor még csak a számvevőből állt, 1790 óta valóban működött. 1790-ben Wagner István számvevő jelentette: a számadásokban talált hiányosságokat. A felülvizsgált számadásokat a helytartótanácshoz terjesztették fel. A következő évben amiatt panaszkodott a számvevő, hogy az egyesített hadiadó- és házipénztárat — felsőbb utasítás hiányában — nem tudja szétválasztani.

1148