Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Polgárok , lakosok
1829-ben egy vidéki már 50 forintot, valamint 10 forint segélyt fizetett. Az 1830-as évektől kezdve 5 forintot szedtek az éjjeli világítás alapjára, illetve 2 forintot az „ispotály kápolnára"." 0 Néhány esetben a város ingyen adta a polgárjogot, így a polgári (nemesi) felkelés tagjai, az önként katonának állt és elbocsátott személyek. Gratis polgárjogot nyert el Amon Jeromos, aki 40 évig tanította az ifjúságot és egy seborvos, aki 25 évig működött a betegek intézetében. Ugyanígy jutott polgárjoghoz Berghojfer kútmester is. „Érdeme, hogy az arthesiai kutak fúrásával tetemes mennyiségű, használatra alkalmas vizet hozott felszínre." Ezek az esetek már a tiszteletbeli polgárság irányába mutatnak. 36 Háztulajdon A városi statútumok már a XVII. században kimondták, hogy senkit sem lehet felvenni a városba, akinek itt nincs birtoka. Ha mégis volt ilyen a városban, egy éven belül házat kellett szereznie. Ennek a fordítottja Fehérvár 1695. évi határozata: „minden polgár, akinek nincs polgárlevele, szerezze be, mert e nélkül nem engedik meg a városban a lakást". 37 Az 1710-es években, amikor a városnak még érdeke volt a betelepítés, a jelentkező polgároknak olcsó, vagy ingyen telket adtak. Az 1740-es évektől azonban már „csak akkor kap polgárjogot, ha házat vesz". 3S A polgári vagyon minimuma ezek szerint egy polgártelek, illetve ház volt. A tanács vezette „az elszegényedett polgárok jegyzékét" is. 1788-ban a 200 forintot meg nem haladó vagyon volt a szegénységi bizonyítvány kiadásának az alapja. 30 A XIX. század elejétől kezdve már olyanok kértek és kaptak polgárjogot, akiknek a városban házuk volt (pl. 1801-ben az ozorai kocsmáros), vagy régóta itt laktak. A felvételnek a város nem látta akadályát, mivel a kocsmáros házat is vett. Ezekben az években néhány városi gazdálkodó (oeconomus) is kapott polgárjogot/' 0 1822-ben többen jelentkeztek polgárjogért olyanok, akiknek polgári telkük nem volt, hanem csak aprólékos kereskedést űztek. Ezeket nem vették fel, sőt közölték velük, hogy a kiskeresedést csak annak a polgárnak a neve alatt űzhetik, ahol a boltjuk van, és az adót is a polgárra vetik ki/' 1 Polgárjog — iparjog A városi polgárjog össze volt kapcsolva az ipar és a kereskedés jogával. Esztergomban senki sem kaphatott polgárjogot, amíg fel nem vették a céhbe, és ott mester lett. Ha mégis felvették, egy éven belül meg kellett a polgárjogot szereznie, mert különben a porcióját növelték. Szombathelyen a céhek senkit se vehettek be „a magistratus híre nélkül". Szentgyörgyön azok a lakosok, akik nem szereztek polgárjogot, nem űzhettek „polgári kézművet"/'1