Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek
költségek) élnek. Méltányos, hogy 1 forint adót fizessenek fejenként". Ezt az 1 forintot a jelenlévő nemes urak is elvállalták, de csak azzal, hogy „nem a hadiadó neve alatt, hanem a házipénztár szükségleteire". A zsellérekről megállapították, hogy ők „is számos szabadsággal élnek, helyzetük jobb, mint az uradalmi zselléreké. Azok adóihoz képest a felét (fejenként 3 forint 30 krajcárt) fizetik". Az ülés zsellérnek vett minden lakost, ha volt birtoka, de polgári rangja nem, „kivéve a birtoktalan diplomatikusokat" (ti. a homoratiorokat). Az ülés — a polgármester vezetésével — bizottságot küldött ki, hogy munkálja ki a telkekre kivetendő adó nagyságát. 28 A kivetési ülés egyes években növelte, vagy csökkentette az adó összegét. 1833-ban pl., amikor a múlt évről 21 044 forint pénztári maradvány mutatkozott, „a megterhelt telkek adóit alább szállították". A következő évben viszont, amikor a bárándi hátralékot kellett fizetni, minden forintra 6 krajcár auctiot vetettek ki. 29 1836 januárjában a királyi biztos meghagyta, hogy új adókulcsot kell kimunkálni, „amelyben a földműves zselléreket ne terheljék jobban, mint eddig". Ezzel kezdetét vette egy soha véget nem érő tárgyalási folyamat. Ahhoz azonnal hozzájárult a biztos, hogy az 1836-os évre ne csináljanak új rendszert, a következő évre azonban már megkövetelte. A tanács a szokásos utat követte: bizottságot küldött ki az adókivetés újrarendezésére. Ez viszont nem dolgozott gyorsan: 1837 januárjában megismételték az egy évvel előbbi kérést: maradjon erre az évre még az addigi rend. Ennél maradtak 1838 januárjában is. 30 1844-ben már arról olvashatunk, hogy az adókivetés kidolgozott új rendjére a város nem kapott választ. Emiatt a nádort és a tárnokmestert is megkeresték. Amint kiderült, a jóváhagyás a város új gazdálkodási rendjének a bevezetése miatt késett. 31 Az engedély birtokában az elegyes ülés határozatot hozott az adókivetésről. Eszerint a birtoktalan zsellér és birtoktalan polgár adója egyforma lett (a nőtlen birtokosok zselléreit viszont adó alá vonták). A céhek adóját meghallgatásukkal, a tagok tehetségének a figyelembevételével állapították meg. Az ingatlan javakat a telekkönyvi hivatalban írták össze (akinek pl. csak egy kukoricaföldje volt, azután adózott, „hogy ne maradjanak adó nélkül"). 32 Az új adórend kidolgozására kiküldött bizottság csak 1848 májusában szűnt meg, „mert ez a tisztújításon megválasztandó hatóság köréhez fog tartozni'*. 1848 decemberében Nagy Ignác számvevő végezte az adókivetést; a munkához három írnokot kapott maga mellé. 33 Hadiadókulcs A kivetés alapjául szolgáló adókulcs 1773-ig nem volt központilag szabályozva. A kivetés alapjául szolgáltak a bel- és külvárosi házak, a kereskedők, kézművesek foglalkozása, a polgárok és zsellérek állatai, illetve a zsellér (esetleg a polgár) maga, valamint a szántó, rét, szőlő. 1696ban a fehérvári polgári ház után 1 forint 50 dénárt, az iparos foglalkozás után 1 forint, a zsellér („kezével keresi kenyerét") 50 dénárt fizetett. A
