Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Posta

játékot, „amikor ajándékokat, órákat, dohánydobozokat és díszműárukat sorsolnak ki".

11

'"' 1792-ben újból magánbérlő kezébe került a lottó: Zuirung György „K. K. Lottó Einnehmer" 500 forintot tábláztatott be —

1 biztosítékként — belvárosi házára. Ehhez az engedélyt a budai Lotterie Kammer levele adta. „A kaucióból a lottó-kamara szükség esetén a követelését érvényesítheti".

110 1795-től a lotteria-gyűjtők a házukat nem jelölhették a császári sassal, sem a kapujukra nem festhették azt ki. A tanács ezt közölte a helybeli lotteria-gyűjtővel. A lottó-gyűjtők háza azonban mentes volt a katonai beszállásolás alól."' 1842-ig YbZ Miklós szedte a városban a sorsjátékot és a lottót. Ebben az évben a császári, királyi sorsjáték-igazgatóság megkereste a várost, hogy zárja be YbZ Miklós sorsjáték-szedését és „egy bizalmas egyént ajánljon erre a célra, aki az 1000 ezüst forint biztosítékot adta". Ybl azonban kijelentette, hogy a lotteria-szedését nem akarja másra átruházni. A budai Lotteria Hivatal 1842 decemberében úgy döntött, hogy „a lottójáték-szedést el kívánja venni YbZ Miklóstól és Gebhardt Ignácnak átadni." A magistratus ennek lebonyolításával egy tanácsost bízott meg.

118 A város maga is vett „sorsot": 1845-ben tíz darabot fizetett be tíz évre a Mátyás király emlékére alapított sorsjegyre.

119 A lotteriegyűjtő helyeket 1848 júliusában Kossuth Lajos pénzügyminiszter szüntette meg. A boltot a kapitányi hivatal bezárta.

120 POSTA A postaügy sohasem volt a városi önkormányzat hatásköre, de a postaállomások létesítése, a postaútvonalak meghatározása, karbantartása ,stb. fontos helyet foglalt el a városi tanácsok működésében még akkor is, amikor az nem volt állami feladat. Az irodalom azt tartja, hogy Fehérvárt elkerülték a postautak. A helytartótanács 1737. júliusi leiratából azonban az derül ki, hogy itt vezetett a Györ—Szekszárd postaút, amelynek a városra eső szakaszát a tanács tartotta karban: A felsőbb hatóság 1737 októberében egy postamestert küldött a városba, „az új postaállomás létesítésével kapcsolatban". A városnak a postalovak legeltetésére legelőt kellett biztosítania, a postamester azonban nem tartott igényt rá. Az 1739. évi járvány idején a leveleket füstölték.

1 A város nem nagyon bízhatott a postahivatalban, mert 1739-ben a főhadbiztosnak nem postán küldte el a nyugtákat, „mert a posta nem érkezik meg pontosan (die Post unrichtig einlauft)". 1741-ben a város a hadiadónál 5 forint 15 krajcár postaköltséget számolt el. 1742-től az „ex officio" feladott leveleket a posta taxa nélkül vette fel. Ez azonban nem tartott sokáig, mert 1757-ben a tanács már 137 forint postaköltséget számolt el. A helytartótanács 1752. évi rendelete szerint a hivatalos levelekre feljegyezték, hogy mely nap és mely posta vette fel. A sürgő-