Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Kereskedelem
A városban piócakereskedők is voltak. 1830-ban a Visszafolyó Marosban 50 forintért —i piócatartás céljából — egy fundust béreltek. A vizet azonban annyira felduzzasztottak, hogy a szomszédos városi rétet is elöntötte. 02 A tanács 1831-ben határozatban szabályozta az aprólékos kereskedést. E szerint tanácsi engedéllyel és csak polgári joggal, házzal és 100 forint vagyonnal bírók,, csak polgári házban, űzhették. Azok az aprólékos kereskedők, akiknek valamelyik feltétel (elsősorban a polgárjog) hiányzott, féléves határidőt kaptak a megszerzésére. 03 A Társulaton kívül működtek a házalók, kucséberek. A házalók 1744-ben tűnnek fel először a jegyzőkönyvben, amikor a tanács — a kereskedők kérésére — úgy határozott, hogy házaló szatócsok és polákok a vásáron kívül csak három napig, akkor is csak a bíró írásos engedélyével, árulhattak.^ 1792-ben a Társulat panaszt tett a vásárok idején kívül is áruló kucséberek ellen. A tanács nem adott helyt a panasznak, mert ,,ez így volt eddig is, máshol is így van; a felső kormányszervek rendeletei ezt lehetővé teszik". Két évvel később, amikor a Társulat arra hivatkozott, hogy a házalók nem fizetnek hadiadót, a tanács megtiltotta, hogy a Sas és a Korona fogadókban raktározzák áruikat, illetve, hogy áruljanak. 05 1801-ben a Társulat kérte, hogy a város tiltson meg nekik •— 1 a citromon és gyümölcsön kívül — mindenféle árusítást. A tanács a fenti (1794) rendeletre hivatkozva nem látott okot újabb intézkedésre. A fogadósokat viszont felhívta, hogy jelentsék fel a kucsébereket. 1802-ben a kucséberek már mint citrom—alma kereskedők szerepelnek. A panaszok azonban nem szűntek meg, mert 1804-ben rizst, fügét, mazsolát, olajat stb. is árultak. A tanács elé idézték és áruik elkobzásával fenyegették meg őket. 00 1807-ben a városi kereskedők újból panaszkodtak a házalók ellen, akik ezúttal a Fekete Sasban létesítettek lerakatot (raktárt). A tanács intette őket, hogy csak az útilevelükben szereplő árukkal kereskedjenek. 07 A Kereskedő Társulat kérésére a tanács 1316-ban határozatot hozott a házalókról. E szerint csak az engedélyezett árukat, azokat is csak három napig árulhatták; lerakatot nem létesíthettek, ott nem is árulhattak. A kapitányi hivatal külön jegyzőkönyvet vezetett róluk, és csak negyedévenként egyszer adott nekik engedélyt a házalásra. 68 A határozat értelmében idéztek a tanács elé egy házaló olasz gyümölcskereskedőt és felhívták annak szoros betartására. Parti György kucsébernél olyan portékát találtak, amelyeket tilos volt árulnia. Azonban tekintettel öreg korára nem az egész készletét, hanem csak negyedrészét kobozták el, valamint a hajdúk fáradságára 1 forint 29 krajcárt fizetett. 09 A Társulaton kívül, sőt annak ellenére próbálkoztak kereskedők a városban lévő nemesi házakban boltot nyitni. A legjellemzőbb ezek közül Rácz Halász György, aki a Nádasdy-házban nyitott boltot. Az uralkodótól azonban csak török árukra volt engedélye, de ő bécsi árukat is árult. Ezért a város megtiltotta, hogy nála vásároljanak; a vásárban kirakott portékát a városi hajdúk elvették, és minden kalmárnak joga FMTffi 11 161
