Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Kereskedelem

kereskedővel állott üzleti kapcsolatban (1744 előtt). 1771-ben Yblacker Xavér Ferenc boltjában trieszti árukat lehetett találni. Egy másik kereskedő pedig debreceni szappant árult, „mert az itteni mesterek sem nem csinálják, sem nem árulják".

30 1780-ban a tanács értesítette a pozsonyi, győri és a pesti kereskedő társaságokat, hogy Yblacker Ferenc tanácsos, gyermekeire való tekintettel, kereskedői jogait gyakorolhatja. Ez arra utal, hogy nevezett mindhárom város kereskedőivel kapcsolatban állott.

3

' 1782-ben a tallósi javítóház rabüzemében készült termékek, a helytartótanács által megküldött, jegyzékét köröztette a tanács a kereskedők között. De árulták Fehérvárott az 1785-ben alapított fajanszmanufaktúra termékeit is. 1786-ban a klagenfurti selyemgyár folyó árait kísérték figyelemmel, a jegyzéket a városháza kapujára függesztették ki. Hasonlóan jártak el a grazi gyapjúgyár árjegyzékével is.

38 A tanács 1786-ban hirdette ki a kereskedők között, hogy aki 1000 üveg hazai egészségügyi vizet külföldre visz, három dukát, azaz 4 forint 2 krajcár jutalmat kap. Ugyanebben az évben engedte meg a helytartótanács Árva, Liptó és Turóc megyék adózó lakosainak, hogy „élelmük beszerzése céljából lenvászon-áruikkal a városokban és a mezővárosokban házaljanak. 1788-ban a győri díszműárus társaság (Galanterio Qompagnie) kapott a vásártéren bódéállítási engedélyt (de csak a vásár idején árulhattak). 1775—1788 között Igaly Ferenc vaskereskedő — Pesten keresztül — Dobsináról hozott vasat.

39 1792-ben a bécsi fizetőhivatal közölte a tanáccsal, hogy 32 vég, a birodalomból származó vászon, fehérvári kereskedő számára, náluk fekszik. A tanács beidézte az érintettet és tudatta vele. 1795-ben a csákvári kastély berendezéséhez szükséges dolgok nagy részét Fehérvárott szerezték be. Ezt előmozdíthatta, hogy a csákvári boltot egy fehérvári görög kereskedő, Ábrahámovits Tódor, bérelte. Ugyanebben az évben hívta fel a tanács a figyelmet a soproni császári királyi kiváltságolt cukorgyárra. 1799-ben hirdették ki a földvári kamarai uradalom boltbérleti árverését, sőt a kihirdetésről a kamarai uradalom felügyelője bizonyítványt is kért, illetve kapott/'" 1800 októberében közreműködött a tanács, hogy Mark-Deli Miklós bécsi kereskedő igazolást kapjon, hogy a Fehérvárott vásárolt 373 kidolgozott juhbőr a mesterek saját készítménye. A tanács beidézte a mestereket és kiadta a bizonyítványt. 1800-tól a város a bécsi vasárukat Hell Ignác boltjában szerezte be/'

1 A háborús évek a kereskedelmet is érintették. 1810-ben a helytartótanács leiratára a magistratus serényen biztatta a kereskedőket, hogy Komárom ellátására minél nagyobb mennyiségben szállítsanak élelmiszert: dohányt, lisztet, bort, pálinkát és kását/

2 Ugyanebben az évben (1810) kapott helytartótanácsi engedélyt Zuerra Károly fehérvári sajtkészítő, hogy a sajtját Triesztbe és Olaszország más helyeire küldhesse. Ehhez a város ajánlólevelet és passzust adott neki arról, hogy városi polgár és saját készítésű sajttal kereskedik/'

3 1812-ben a morvaországi születésű, veszprémi lakos Gábriel János kért letelepedési engedélyt és jogot arra, hogy sziléziai áruval (vulgo Schlesinger Waren) kereskedhessen. A Kereskedő Társulat ez ellen