Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

1949-ben a közgyűlés kijelöli pontosan a község belterületét. Erről térképet is készítettek, melynek egy-egy példányát a megyéhez, a BMhez, az Építési- és Közlekedési Minisztériumhoz, valamint a községi irattárba helyezték letétbe. A belterület határai a pusztazámori út melletti kereszttől nyugatra a pusztavárni úton a bicskei útig, onnan folytatólag a váli útig. Nyugaton Pásztor Imre telke déli sarkától északra haladva a református temető külső vonala. Javadalmasok dűlő belső vonala az agyagos gödör északi végétől a váli útra húzott merőleges vonal. Délen: Pásztor Imre telke alatti dűlőúttól a Kispáskum (Kutyabegy) északi pontjához húzott egyenes, onnan a Csapás úton haladva Kiss Lajos telkének délkeleti sarkáig. Keleten: Kiss Lajos telkének délkeleti sarkától az Öreghegy alatti Újfalu és Szőlőhegy községrészek külső vonala, a pusztazámori út melletti keresztig.

254 A községi közgyűlés foglalkozik a határmódosítási javaslatokkal is. Így 1947-ben az Alcsúthoz tartozó Bányavölgy és Vértesszentgyörgy puszták kérik, hogy kapcsolják őket Gyúróhoz, A község pártolja az indítványt, mert míg Alcsúttól 13, addig Gyúróhoz csak 3,5 km-re fekszenek és ügyeiket Gyúrón intézik. A kérést az alispán elutasítja. Ugyanakkor hevesen tiltakoznak a gyúróiak az ellen, hogy Etyékhez csatolják az etyeká gazdák kezén levő 150 kh szőlőt. Az indoklás szerint ezek a szőlők a gyúróiaké voltak, csak a filoxéra pusztítása után vették meg őket az etyekiek.

255 A vizek szabályozása is fontos feladat volt. Egy-egy nyári zápor tönkretette a község szénatermését. A károkat csak azzal lehetett megszüntetni, ha a patak medrét kitisztítják, a felesleges kanyarokat átvágják. A község vállalja, hogy a költségek 50%-át viseli, ha másik 50%-ot partmenti tulajdonosok kifizetik.

256 Felismeri a képviselő-testület az útmenti fák fontosságát is. Ezek ügyével két ülésen is foglalkoznak. Az első határozat kimondja, hogy a fák ugyan a földek birtokosaié, de kivágásukat engedélyhez köti, és kivágásuk esetén suhánggal kell pótolni őket. 1948-ban pedig elhatározza, hogy a község fásítása érdekében bizottságot kell létrehozni, mely meghatározza, milyen fát kell ültetni.

257 A Gyúró—tárnoki út a község egyik fő közlekedési útja. Ez az út az őszi esőzések és a tavaszi hóolvadásük miatt minden évben tönkrement. Az utat állandóan javítani kellett, mert az út nem szakszerűen, kőalappal lehengerelt kőzúzalékkal készült. Az út megjavítását az 1948. október 8-i közgyűlés határozza el.

258 A községi földeket 1 évre adják általában bérbe, 1949-ben viszont 6 évre. A bérletet búzában kellett kifizetni akkor is, ha szőlőről vagy gyümölcsről van szó.

259 A község belső rendjének ügyén kívül igyekszik a község és vidékének viszonyát is a község javára gyümölcsöztetni. Így a közigazgatás átszervezésébe is igyekszik beleszólni. 1948. január 24-én kéri, hogy a járási főjegyző maradjon Válón (bár a járásbíróság, rendőrkapitányság, adóhivatal már Bicskén van). Augusztus 25-én Vál és Martonvásár között kellett dönteni (hol legyen a főjegyzői hivatal). A képviselő-testület ezúttal Martonvásár mellett dönt, hisz