Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

Kuldó esetében kovács ács szabó kocsmáros 1 1 1 1 Jelen esetben módunk volt a két falu iparvállalatait, külön is vizsgálni amiből kitűnt, hogy gyakorlatilag már a múlt század végén beleolvadt Kuldó Gyúróba és a gyúrói ipar szolgálja ki a kuldóiakat is. Feltűnő, hogy a Gyúrón a XIX. sz. elején működő takácsok száma 1863-ra még nő is, de úgy látszik, a következő 15 évben a legtöbb üzem megszűnik, esetleg háziiparként üzemel. Már az előzőekben szó volt arról, hogy a malom a török idők óta működött, mégsem szerepel sem 1863-ban, sem 1876-ban. Ennek oka az lehetett, hogy a malom közületi üzem, felerészben a községé, felerészben az uraságé (káptalané), 6 évre adják bérbe (1890-ből van erre adatunk).

155 1937-ben az egykerekű vízimalom Huszárovics Sándor kezében van.

156 A bormérés joga a községé, és azt 3 évre szokták bérbe adni.

157 Az iparhoz hasonlóan a kereskedelem is a lakosságot szolgálja. Arányuk alig teszi ki a lakosság 1—2 százalékát. 1863-ban még nincs kereskedő. 1876-ban 4 szatócs működik (kizárólag Gyúrón), 1931-ben szintén 4 vegyeskereskedés (ezek is mind Gyúrón, egyik a Hangyáé!). A kereskedelemhez számíthatjuk a felvásárlást, Gyúrón 1931-ben baromfikereskedések is működnek.

158 Adataink (bár pontos kimutatások nincsenek birtokunkban) mégis arra utalnak, hogy a lakosság — legalábbis annak túlnyomó többsége — a községben vállalt és keresett munkát. Igaz, a község közel fekszik Budapesthez. A 30—40 km távolság arra kellene, hogy utaljon, miszerint az ebben a korban egyre fokozatosabban kialakuló ,,vasgyűrű" része lesz. Hogy ez nem így történt, és mint ez világosan látszik, a fővárosnak semmi hatása nincs a községre, annak oka az volt, hogy ebben az időben az autóbusz igen drága közlekedési eszköz, a vasútállomás pedig távol volt a községtől. A következőkben — tekintve, hogy 1933-ig a két falu közigazgatását, politikai életét elég jól el lehet különíteni — csak Gyúróról beszélünk. A község szervezetét 1888-ban állapítják meg. Eszerint a község nagyközség, a képviselő-testületnek 30 tagja van, 15 választott és 15 virilista. A továbbiakban az általános szervezettől (formanyomtatványtól) csak az alábbiakban tér el. A községi pótadó a 9 százalékot nem haladhatja meg. Ezt úgy látszik, sokáig be is tartották, 1906—1097-ben a községi pótadó 7,5 %. A számvizsgáló bizottság 3 tagú. Külön kihangsúlyozzák, hogy minden egyes elöljáró a neki kiosztott ügy pontos vezetéséért felelős, és a bírónak, jegyzőnek eljárásukról jelenteni tartoznak. Az elöljáróság áll: 4 esküdtből, 1 közgyámból, községi pénztárnokból, adópénztárnokból, körorvosból, segédszemélyzet: állatorvos, 1 szülésznő. Szolgaszemélyzet: 1 kisbíró (egyúttal kisegítő) és 1 éjjeliőr. A bíró fizetése 100 Forint, a körjegyzőé 400 Forint és 11 kh szántóföld haszna. A közgyám 20 Ft-ot, a községi adópénztárnok 48 Ft, a kisbíró 80 Ft fizetést kap. A község jövedelme a malomból és pótadóból tevődik össze.