Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

a helységtől 1139 kenyér porciót vettek át.

121 Másnap, 18-án a Borsod megyei nemzetőröket (60 szekér és 28 ló) a velencei táborba szállították a falu gazdái.

122 A csata után október 4-én a Borsod megyei nemzetőrség Gyúrón újra megpihent.

123 Október 20-án a Würtenberg huszárok 6. ezredéből a 2. osztály állomásozott a faluban.

124 Október 28-án a faluba horvát foglyokat szállítottak.

125 Amennyire sok esemény zajlott le a községben a szabadságharc első idejében, annyira kevés játszódhatott le később. Sajnos, nincs adatunk arról, hogyan zajlott le 1848 teljén az osztrák megszállás, és utána a felszabadulás, majd az újabb megszállás. Csak annyit tudunk, hogy 1849. július 24-én az előnyomuló császári seregek a község lakóit arra kényszerítették, hogy Üllőre, Pestre és Albertibe szállítsák a hadsereg egyes osztagait.

126 A forradalom leverése után a parasztság életében döntő jelentőségű volt az úrbéri pátens végrehajtása. Mint feljebb láttuk, Gyúrón már 1841-ben bekövetkezett a földek „rendbeszedése", így valószínűleg zavartalanul történt az úrbéri viszonyok rendezése. Összesen 31 6/8 telek szabadul fel, melyek számát 32 telekre korrigálták. Feltehetőleg az 1845-ben meghatározott 37 m. hold földdel (szántóval és réttel) és ehhez telkenként 10 m. hold legelő is járult. Ugyanakkor 61 házas zsellér is felszabadult, ők 17 m. hold káposztás, ill. kenderfölddel rendelkeztek.

127 A jobbágyság felszabadulása utáni helyzetét Zách József 1863-ban kiadott statisztikája szemlélteti legjobban. Ö egy teljes jobbágy telket 50 holdnak tekint, ami feltűnő eltérés az 1845-ös kiméréshez képest (ha csak a legelőjárandóságot nem számítják hozzá). E szerint: Egésztelkes: 1 3/4 telkes: 3 1/2 telkes: 30 1/4 telkes: 55 Ez pontosan 32 telek. Feltűnő, hogy hiányzik belőlük a nagyszámú, közel egész (7/8) telek, és egy 1/8 sincs ami arra mutat, hogy sikerült az 1/8-okat megnövelni, a nagyobbak viszont szétestek. Házas zsellér legelőilletékkel 61, anélkül 8, birtoktalan 61 család.

128 Az abszolutizmus idején a községet is igyekeznek egységesen, rendeletek útján kezelni. 1856-ban felállítják az árvabizottmányt, és ennek részére Gyúrótól 52 forint 56 krajcárt, Kuldótól 9 Ft 50 krajcárt követelnek. Ugyanebben az évben a kormányzat megrója a községet, mert nem állítanak ki rendesen előf Qgatot. 1856- ban a hatalmas hóolvadás elvitte a Vál határában levő hidat. Felszólítják a községet, járuljon hozzá a helyreállításhoz. 1857-ben Szultzer János pénzjutalmat kap az adóbeszedésnél tanúsított kiváló magatartása miatt.

129 1860. december 17^én az új megyei bizottmányába tagként Danis János, Pásztor János, Koller Ferenc római katolikus lelkész és Salamon István református lelkész került be.

130 Ebben az évben készül el a Marton-