Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gyúró

színi vizeit a Szent László-víz vezeti le, melynek sokévi átlagos középvízhozama 340 l/s. Löszön kialakult termékeny mezőségi talajtakarója (csernozjom barna erdőtalaj, típusos mészlepedékes csernozjom) erősen pusztul. Ma már a községhatár kétharmad része az erősen erodált (a talajszelvény 75 százaléka lepusztult) területek közé tartozik.

3 A község neve Gyrou 1377, Gyrew 1426,

4 Gyrou 1340, Gyúró 1443, Gywrou 1423.

5 Valamennyi írásváltozat egyértelműen bizonyítja, hogy a helység nevét mindig Gyúrónak ejtették. A név természetesen alkalmat ad a népi etimológiának különböző eredetmagyarázatokra, így 1864-ben az alábbi változatokat ismeri a jegyző. „Vágynak oly öregek, kik azt mondják, hogy gyermekkorukban hallották az öregektől, hogy valami Gyúró nevű tót épített volna legelőször egy kunyhót, és arról neveződött. Némelyek úgy gondolkoznak, hogy mivel hegyek közt völgyben esik. tavasszal az esőzésekkor igen nagy sárt gyúrnak vagy tipornak benne az emberek."

6 Még ennél is teljesebb monda szerint: „E környék még puszta és nem lakott volt. Egy tót ember két fiával elfoglalta a terjedelmes határt egyik fiáról, Gyurkóról nevezte el, a másik részt, ahová a másik fiát küldé, „Külde"-nek nevezte (ebből lett Kuldó).

1 A mai tudományos névmagyarázat is lényegében a népit tartotta meg (annak meseelemei lefaragása után). Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a magyar „gyúr" ige folyamatos melléknévi igeneve, amely a magyar nagyon erős, izmos testű embert jellemző vasgyúró összetételben adatolható személynévi használatban. De számításba jöhet a szláv személynevek közül is a szerbhorvát Dúro, szlovák Duro, Gyuri.

8 A község neve — mint láttuk — 1340, 1377, 1423, 1426 és 1443-ban szerepel, eredetileg a székesfehérvári káptalan éneklőkanonokjáé volt. A török időkben nem pusztul el a falu. így 1580-ban 15 ház adózik a töröknek. Az ekkor összeírt 31 családnév (köztük 5 fiú és 1 testvér) mind magyar.

9 Mint a legtöbb hódoltsági falunk, úgy Gyúrónak is megmaradt magyar földesura is. Így Rudolf császár Jákosith Ferenc győri vicekapitánynak adta a fehérvári énekes kanonok birtokából Gyúró falvát.

10 1597-ben Jákosith Ferenc (a nevet mint látjuk, többféleképpen írják) győri vicekapitány Imre és András fiának (az iratból úgy látszik saját fiairól van szó) 2000 forint ellenében elzálogosítja, többek közt Gyúró falut is.

11 1589-ben Pálffy Miklóstól védelmet kérnek Fejér vármegyei nemesek, többek közt Nicolaus Györffy de Nagy Gyúró is. (A község neve itt Nagy-Gyúróként szerepel.) Lehet, hogy Kuldó volt Kis-Gyúró, amire egy 1720-ból származó iratból következtethetünk, amikor Kuldót és Gyúrót egyaránt Gyúrónak nevezik.

12 1630-tól a komáromi jezsuiták birtokolták a falut.

13 A település úgy látszik, a török időkben sokáig lakott maradt. 1619ben 3, 1622-ben 2 1/2, 1626-ban 2 1/2, 1635-ben 8, 1638-ban 2, 1648-ban 6 3/4, 1650-ben 4 portát írnak össze. 1630-ig Jákosith András, illetve annak özvegye szerepel földesúrként.

14 1637-ben 70 Forint készpénzt, 1 vég patyolatot, 1 pár karmazsin csizmát, 1 pár papucsot kapcástól fizetnek (ezen ajándékok értéke 20 Forint),