Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Kurucz János: Kincsesbánya

településen áthaladó Gaja patak rákjaitól nyerte. Ez utóbbi neve hivatalosan 1966-ban szűnt meg, ez évtől a Rákóczi nevet viseli. A környék lakói továbbra is inkább Rákhegy néven említik. Kincsesbánya történeti anyagában szereplő egykori helynevek közül a következők vonatkoznak Rákhegy területére: Gaja, Gubats, Kalló, Kinder, Homoki dűlő, Knopper Mühl, Kopasz domb, Lókő, Ó-Guther Wiese, Meluzina, Mosó forrás, Nagyhajló, Sólyom dűlő, Szigetek, Téglaház és Vaskapu. A területén egykor létező Guth település birtoklástörténeti anyagát tárgyalja Guttamási történeti jegyzete, és érinti az 1700-as évek végétől újra benépesült kistelepülés lényegesebb történeti összefüggéseit az előző, Kincsebányáról szóló feldolgozás is. Az egy uradalomba tartozásból, az Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó és Guttamási falvak közé beékelődött kistelepülések gyakori határrendezéseiből törvényszerűen következik e szőlőhegyek szoros történeti összefüggése. Az Ó-Guth és Űj-Guth nevek egy települést takarnak, melynek közös határát egy nádfedeles iskola jelentette a 19. század második felében. 18. század végi, de inkább a 19. század eleji benépesülése a tudatos szőlőtelepítési akciók következménye volt, amelyet Iszkaszentgyörgy birtokosai hajtottak végre az 1700-as évek közepétől. Az első szerződéses szőlőtelepítésre 1744-ben került sor az akkor még lakatlan Guth pusztán a csurgói határ szomszédságában. Ez alkalommal főleg csurgóiak jutottak a szőlőknek kijelölt területhez Rákhegyen. A telepítést Amadé László hajtatta végre a fenti évben, és a szőlőművelésre vállalkozó gazdák kilenceddel tartoztak földjeik után.

3 Ugyanennyivel adóztak Eszterházy Gábornak is, aki csaknem két évtizedig lett gazdája a területnek az 1750-es és 1760-as években.

4 A második nagyobb szőlőtelepítésre 1778-ban került sor, ezúttal Amadé Tadeusz székesfehérvári gazdáknak 46 hold földet jelölt ki szőlők ültetésére.

5 1744ből az itt földet művelők közül egy peranyag folytán néhány név ismert. Ez szerint többek között Bíró Péter, Pojáni János, Nyikos Mihály, Tóth János hegymester, Kozma Mihály, Zámbó Mihály csurgói lakosok, továbbá Hegedűs György, Kalmár Márton és Kalmár György mohai gazdák vettek részt az első szőlőtelepítésben. 1772-ben a szőlőhegyről 72 urna dézsma gyűlt be.

6 II. József-kori telekkönyvek szerint többek között a következő csurgói lakosok műveltek szőlőt Rákhegyen az 1780-as években: Végh Márton 400 n.-öl, Hargli József 1670, Milliás Ferenc 1640, Jánosa István 1070, Zámbó István 130, Bétsi Mihály 670 és Nyikos Mihály 1250 n.-öl.

7 19. század eleji szőlőgazdálkodással kapcsolatos iratok szerint a benépesülő település területén 3 szőlőhegyen (Ó-Guth, Űj-Guth és Sólyom hegy) folyt földművelés. Ó-Guthon 1822-ben 50 gazdának 888 akó bora termett, Űj-Guthon szintén 50 gazda már 1483 akót és Sólyom hegy 18 gazdája 360 akó bort termelt.

8 Ó-Guthon üzemelt már 1789-ben a Vaskapu csárda, ahol ez évben 56 akó bort árultak ki.

9 Pálinkaházból egy üzemelt Űj-Guthon a 19. sz. közepén, ennek romjai még láthatók voltak Rákhegyen az 1950-es években. 1857-ben a dézsma váltság évében a 3 szőlőhegyen 5600 akó bor ter-