Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)
Kurucz János: Guttamási
ez helyett 1 forint 30 krajcárral adózik urának. Ezen felül minden termésből (kivéve a belsőségen termettek) kilencedet fizetett a jobbágy. 44 A rendelet pontjainak többsége nem érvényesült a gyakorlatban. A guttamásiak még az 1900-as években sem rendelkeztek megfelelő nagyságú rétekkel és legelőkkel, az irtásföldekre pedig a földesúr rövid időn belül rátette a kezét. Az így termőföldhöz jutott guthiak 2 évre kaptak szabadságot a dézsma alól, de ez is csak írás maradt. Esett szó arról, hogy Atya és Guth puszta földjeit már 1746-ban is az iszkaszentgyörgyi és mohai jobbágyok művelték. Még 1768-ban is az jellemző, hogy a telepes családok nem jutottak megfelelő minőségű és nagyságú földekhez a benépesült falu határában. 1768-as összeírás szerint a 43 iszkaszentgyörgyi jobbágynak a két pusztában 28 és fél pozsonyi mérő szántóföldje (kb. 14 hold) és 173 hold rétje volt. Amadé Thadeusz Guth zsellérjeinek 1773-ban adott engedélyt irtásokra a Szilvágyvölgytől északnyugatra fekvő területen. 4 * Az 1768-ban Guthon említett 2 jobbágy egynyolcad telkes volt, alig 1 pozsonyi mérő belsőséggel (600 négyszögöl) és kb 4 hold szántóval. Az összeírt 20 zsellér 700 négyszögöl kertet és alig 1—3 hold szántót művelhetett családonként. Az 1/8 telkes guthi jobbágyok földesúri szolgáltatásai a következők voltak: évente 14 marhás, vagy ez helyett 28 gyalog robot, 1 forint cenzus, 2/8 öl tűzifa, 1 és fél font fonás, 2/8 itce vaj, 2/4 kappan, 2/4 csirke és 3 tojás. 46 A házas zsellérek 18 nap gyalog robottal és 1 forint cenzus befizetésével tartoztak évente. Kocsmaadó 3 forint volt havonta. 47 1769-ben Guthon Süke Ferenc nevű nemest is feljegyzett a forrás. 48 Egy 1774-ben kelt robot jegyzék szerint a falunak már 22 1/4 telkes jobbágya volt. Ezek összesen 240 nap robottal tartoztak, és ezt 606 forintért válthatták meg. Hazátlan zsellérek száma 11 volt, 1 zsellér 12 nap robottal tartozott. Az 1774-es jegyzéken feltüntetett 1/4 telkesek nevei: Rommer György, Maár Mihály, Diettrich György, Press György, Rup János, Koll Pál, Maár József, Jungwirt Pál, Huber András és Wollf Pál. A hazátlan zsellérek: Péter Ádám, Kroch Mihály, Kaczperger Mihály, Ettinger Ferenc, Ripl István, Roth József és Artmann Mihály. 49 1781-ben Guth 1/4 telkes jobbágyai 14 gyalog és 2 nap igás robottal tartoztak. A 21 fő 1/4 telkes jobbágy volt, ezek közül 20 fő 280 nap gyalog robotot és 40 nap igás robotot teljesített. Makk György bíró robottal nem tartozott. Hazátlan zsellér 14 volt ebben az évben. A földesúr árendákból nyert jövedelmei között szerepel 1781-ben a guti rétért 50 forint, vendégfogadóstól 75 forint, Pinner Jakab molnártól a Kalló malomért 100 forint és Ballá molnártól a Vaskapu malomért 200 forint. 50 A jobbágyok mellékjövedelme ez időben kizárólag a robottöbblet teljesítése volt. Egy 1772-es robotjegyzék is megjegyzi: „Június 18-án a guthi réten a Kalló malomnál 38 robotos és 16 pénzes kaszáló elkezdvén a kaszálást..." 1790-es adat szerint az 1 nap fogatos munkáért 40 krajcár volt a fizetés. A pénzes aratók 1 napi munkabérül 25 krajcárt, a nők 6—9 krajcárt kaptak. 1783-ban a falu lakói 63 forint robotváltságot és 25 forint árendát fizettek a földesúrnak. A robot váltságösszege több éven át, így még 1809-ben is 63 forint volt. Az 1774-ben feltüntetett 1/4 telkes jobbágyok és zsellérek nevei után 1781-ben újabb nevek sorakoznak. 1/4 telkesek: Klampl János, Sveichort Pál, Voller Pál, Muszpacher Ferenc, Rich János, Weizelt János, Heer György, Grefs Gotthard és Fischer Jakab.
